Demográfiai tényezők
Az emberiség összlétszáma évente átlagosan 1,2 százalékkal nő. A demográfiai modellek szerint a Föld népessége 2050 körül 9-11 milliárdos szinten stabilizálódik majd. Ha nem üt be természeti katasztrófa, ez a népesség már a mai technológiai tudásunkkal is eltartható. A modern kor nagy demográfiai változásai valamikor a XVIII. század végén kezdődtek Európában. Gyarapodtak az ismeretek a járványokról, az emberek táplálkozása megjavult, s így a halálozási arányok csökkentek. Ezt a csökkenést a születési ráták csak késéssel követték; a népesség nőni kezdett. Idővel beállt az egyensúly a születések és halálozások számában.
Nézzük ezt meg egy statisztikai eszköz, a korfa segítségével szemléletesen. A korfa alakja alapján demográfiai típusok különböztethetők meg:
- növekvő népesség korfája: széles alapú, fölfelé gyorsan keskenyedő korfa, a fiatal korcsoportok magas (a gyermekkorúak 40-50%), az idősebbek alacsony (2-4%) aránya jellemzi. A legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (pl: India, Kína, számos afrikai ország).
- stagnáló népesség korfája: méhkas alakú, a fiatalok (gyermekkorúak: 20-25%) és a középkorúak aránya magas és közel azonos, csak az idősebb korosztályoknál (10-15%) keskenyedik el a korfa. Egyenletesen nő a népesség száma és várható élettartama (pl. USA, Ausztrália).
- fogyó népesség korfája: keskeny alapú, fölfelé kissé szélesedő korfa, a fiatalok aránya csökken (gyermekkorúak: 15-20%), a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő (15-20%), eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregedik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken (pl. Svájc, Dánia, Németország, Olaszország, Magyarország).
A születéskor várható élettartam a világnépesség egészét tekintve nő. A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. A nemek aránya általában kiegyenlített (1000 férfira 900-1150 nő jut a világ különböző országaiban). Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál
Amíg a Föld egyik felén a társadalmak miközben elöregedtek, produktívak és gazdagok lettek, és a politikusoknak azon kell törniük a fejüket, hogyan oldják meg a csökkenő létszámú népesség nyugdíját és egészségügyi ellátását, addig a világ másik felén a megnövekedett népesség munkanélküliséggel és tőkehiánnyal jár együtt.
Hogyan befolyásolják ezen tényezők a nyugdíjamat?
A világ uralkodó demográfiai trendjeinek hatása Magyarországon is meghatározó, melyek mellet vannak hazai sajátosságok is:
- A népesség fokozatosan öregedik, mivel az orvostudomány fejlődésével nő a várható élettartam, ugyanakkor a gyermekszületés egyre csökken.
- A mai világban egyre többen szeretnének idős korukban is jól élni, költeni az egészségmegőrzésre és a pihenésre.
- Az emberek tömegesen választják a korkedvezményes, korengedményes, ill. az előnyugdíj formáit, azaz a tényleges nyugdíjkorhatár előtt mennek nyugdíjba.
- Nagyságrendileg 800 000 rokkantnyugdíjas él hazánkban, ami a teljes lakosság 8%-a!
- Egyre több gyermek tanul tovább, így jóval később kapcsolódnak be a járulékfizető aktív dolgozók körébe. – Sok a munkanélküli, s számuk nem csökken.
- Még mindig meghatározó a fekete- és a szürkegazdaság.
- A vállalkozók döntő része minimálbérre van bejelentve.
- Az ország lakosságához képest rendkívül sok a közalkalmazott, akiktől ugyan vonnak járulékokat, az ő fizetésüket viszont teljes egészében az adófizetők állják.
Ebből kifolyólag az időskorban szükséges tőke – egészséggel kapcsolatos kiadások, ill. megélhetés, az elért életszínvonal tartása, nyugdíj – finanszírozását egyre kisebb mértékben várhatjuk az államtól!
