• Nyugdíjtervezés
    Nyugdíjtervezés

    Időszerű és felkészült tervezéssel elérhetjük azt, hogy időskorunkban elfogadható színvonalon éljünk, s felkészüljünk a megnövekedett kockázatok kezelésére. 

    Bővebben...
  • Befektetések
    Befektetések

    Megtaláljuk az Ön számára legjobb megoldásokat, melyekkel eligazodhat a befektetési lehetőségek rengetegében. 

    Bővebben...
  • Pályázatok
    Pályázatok

    Egy vállalkozás életében kiváló lehetőséget jelent vissza nem térítendő támogatások elnyerése. Az Ön cége sem maradhat le egyetlen, számára releváns támogatásról sem! 

    Bővebben...
  • Portfólió átvizsgálás
    Portfólió átvizsgálás

    Teljeskörűen és objektíven átvizsgáljuk meglévő pénzügyi megoldásait, szerződéseit, s egy analízis során javaslatokat fogalmazunk meg élethelyzetével és céljaival kapcsolatban.

    Bővebben...
  • Cafeteria
    Cafeteria

    Ha kérdése van a cafeteriáról, itt megtalálja a választ. 

    Bővebben...
  • Főoldal
  • Pénzügyi stratégiák
  • Nyugdíjhelyzet
  • Állami nyugdíj

Állami nyugdíjjellegű ellátások típusai

nyugdijAnnak ellenére, hogy az állami nyugdíj egyre kisebb szerepet tölt be az emberek időskori előgondoskodásában, sokak számára még mindig fontos tudni, hogy az állam milyen típusú ellátásokat nyújt. Az alábbiakban ezeket gyűjtöttük egy csokorba:

Árvaellátás – az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek mellett testvérének, unokájának járó ellátás.

Baleseti hozzátartozói nyugellátás – A jogosultságot az elhalt által elszenvedett üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés alapozza meg. Szolgálati időre tekintet nélkül jár. Formái:

  • baleseti özvegyi nyugdíj,
  • baleseti árvaellátás,
  • baleseti szülői nyugdíj.

Lásd még: baleseti nyugellátások.

Baleseti járadék – Ezen ellátásra az jogosult, akinek a munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében 15 %-ot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.

Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátás, ami 1998. január 1-tõl nem számít nyugellátásnak

Baleseti nyugellátások – Elszenvedett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében a munkaképesség részleges vagy teljes elvesztése miatt saját jogán a sérült részére, halála esetén a hozzátartozók részére járó ellátás.

Saját jogon járó baleseti nyugellátás: baleseti rokkantsági nyugdíj.

Lásd még: baleseti hozzátartozói nyugellátás.

Baleseti rokkantsági nyugdíj – Túlnyomórészt üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó baleseti nyugellátás.

Lásd még: Baleseti nyugellátások

Bányásznyugdíj – A bányászati tevékenységet abbahagyni kényszerülő személynek életkorára tekintet nélkül járó, az öregségi nyugdíj szabályai szerint számított pénzellátás.

Szükséges feltétel:

  • föld alatti munkakörben eltöltött meghatározott műszakszám és
  • meghatározott szolgálati idő, vagy
  • szénkülfejtéses bányatérségben fizikai és termelésirányító munkakörben töltött meghatározott szolgálati idő

A jogosultsági szabályokat a 150/1991.(XII.4.) Korm. rendelet tartalmazza. Az ellátás az állami költségvetést terheli.

Egészségkárosodási járadék – A 8/1983. (VI.29.) EüM-PM rendelet által szabályozott módon azoknak a megváltozott munkaképességű, munkahellyel nem rendelkező bányász dogozóknak nyújtott anyagi támogatás, akik életkorukra vagy szolgálati idejük tartamára tekintettel nyugellátásra, időskorúak járadékára nem jogosultak, és a munkanélküliek ellátási rendszeréből is kiszorultak.

Lásd még: Megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátása

Előnyugdíj – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény által szabályozott módon és feltételekkel megállapított, munkanélkülieket megillető, az öregségi nyugdíj szabályai szerint számított munkanélküli ellátás.

Forrása, a jogosultnak a reá irányadó korhatára betöltése napjáig, a Munkaerőpiaci Alap volt.

1998. január 1-jével az előnyugdíjazás lehetősége megszűnt!

Foglalkoztatáspolitikai nyugdíjak – a bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj és az előnyugdíj közös megnevezése a nyugdíj-statisztikai kimutatásokban. Ezek az ellátások egyébként egy tekintet alá esnek az öregségi nyugdíjjal és az öregségi jellegű nyugdíjak közé számítjuk.

Házastársi pótlék – az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjassal közös háztartásban együtt élő, házastárs (élettárs) után járó pénzellátás, amely a házastárs korára, rokkantságára és számottevő jövedelem hiányára tekintettel jár.

A pótlék az állami költségvetést terheli. 1997. december 31-ét követő időponttól nem állapítható meg új jogosultság.

Ezt követően a már megállapított házastársi pótlékot nem a nyugdíjas, hanem a házastárs (élettárs) részére kell folyósítani.

Hozzátartozói nyugellátás – a túlélő hozzátartozó számára járó rendszeres pénzbeni ellátás, amelyet az elhunyt nyugdíjas (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékos) vagy nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot (vagy mezőgazdasági szövetkezeti járadékra való jogosultságot) szerzett személy jogán állapítanak meg.

Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek minősül az eltűnés is, ha azt a bíróság jogerősen megállapította.

Hozzátartozói nyugellátások:

  • özvegyi nyugdíj,
  • ideiglenes özvegyi nyugdíj,
  • szülői nyugdíj,
  • árvaellátás.

Lásd még: Baleseti hozzátartozói nyugellátás.

Kiegészítő ellátásKiegészítő, illetve Főellátás az ugyanazon személy részére történő, többféle ellátás folyósítása esetén, az ellátások közötti rangsorolás.

Az osztályozás a nyugdíj, a járadék, a nyugdíjszerű szociális ellátás sorrendet követi.

A nyugdíjon belül első helyen a saját jogú nyugdíj, ezen belül, az öregségi és öregségi jellegű nyugdíj áll.

Ha valaki csak egyféle ellátást kap, akkor az az ellátás a főellátása, bármi legyen is az. Ha többféle ellátást is kap, akkor az ellátások rangsorában legelöl álló ellátása a főellátás, és az összes többi, a nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások közé tartozó ellátását a kiegészítő ellátások közé soroljuk.

Ez a besorolás elsősorban a statisztikai számbavételt segíti. Szigorú hierarchiára nincs szükség például egymást kölcsönösen kizáró ellátások esetén (öregségi – rokkantsági).

Korengedményes nyugdíj – az öregségi korhatárhoz közel álló, meghatározott (és nem „több évtizednyi") szolgálati idővel rendelkező dolgozónak a munkáltató hozzájárulásával történő nyugdíjazása. Korbetöltésig a nyugdíjat és az utalás költségét a munkáltató viseli. Feltételeit, körülményeit a 181/1996.(XII.6.) Korm. rendelet szabályozza.

Korkedvezményes nyugdíj – a szervezet fokozott igénybevételével járó, az egészségre különösen ártalmas munkát végzők a rájuk irányadó öregségi korhatárhoz képest korábban vehetik igénybe öregségi nyugdíjukat.

A társadalombiztosítási törvény szerint, öregségi nyugdíjnak minősül, a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik.

A korkedvezményre jogosító munkaköröket a Kormány állapítja meg.

Mezőgazdasági szövetkezeti járadék – 1997. december 31-ig, a társadalombiztosításról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint, nyugellátásnak minősülő ellátásfajta.

Ide tartozik:

  • az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék valamint
  • a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadéka.

Az ellátás fix összegű, főellátásként és kiegészítő ellátásként is szerepelhet.

1997. december 31-ét követően új jogosultság nem állapítható meg.

Öregségi nyugdíj – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás.

Az öregségi nyugdíjak közé soroljuk:

a.) az öregségi nyugdíjat,

b.) a korkedvezményes idő beszámításával megállapított öregségi nyugdíjat,

c.) a szolgálati nyugdíjat

d.) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjait,

e.) az előrehozott öregségi nyugdíjat és

f.) a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat.

Özvegyi nyugdíj – házastársnak, élettársnak, elvált személynek és külön élő házastársnak életkorára, rokkantságára, az elhalt jogán eltartott gyermekek számára tekintettel járó hozzátartozói nyugellátás.

Rendszeres szociális járadék (RSZJ) – a megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátásainak eleme. A 8/1983. (VI.29.) EüM-PM rendelet által szabályozott módon azoknak a megváltozott munkaképességű, munkahellyel nem rendelkező személyeknek nyújtott anyagi támogatás, akik életkorukra vagy szolgálati idejük tartamára tekintettel nyugellátásra, időskorúak járadékára nem jogosultak, és a munkanélküliek ellátási rendszeréből is kiszorultak.

Lásd még: Megváltozott munkaképességű dolgozók pénzbeni ellátásai

Rokkantsági járadék – Azoknak a munkavégző képességüket 25 éves koruk előtt teljes egészében elveszítő személyeknek jár, akik nyugellátásban, baleseti nyugellátásban nem részesülnek.

Legkorábban a 18. életév betöltésétől adható, a központi költségvetést terheli.

A jogosultság feltételeit a 83/1987. (XII.27.) MT rendelet szabályozza.

Rokkantsági nyugdíj – Az öregségi korhatárt a megállapítás időpontjában el nem érő, munkavégző képességét részben, vagy teljes egészében elvesztő, a törvény által előirt szolgálati idővel rendelkező, rendszeres, teljes értékű munkavégzésére alkalmatlan személy részére biztosított ellátás. A munkavégző képesség elvesztésének mértékét az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai illetékesek megállapítani.

A magyarországi szabályozás szerint, a rokkantsági nyugdíj az öregségi korhatár betöltésével nem vált át öregségi nyugdíjra.

A nyugdíjstatisztika ide sorolja a baleseti rokkantsági nyugdíjat is.

Személyi kárpótlási életjáradék – az állam által megkövetett, személyes szabadságában korlátozott személyeknek, vagy a túlélő házastársának nyújtott anyagi kárpótlás, amelynek mértékét és összegét az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal állapította meg.

A járadékok az állami költségvetést terhelik, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) folyósítja.

A jogosultak körét és kárpótlás mértékét az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló, 1992. évi XXXII. tv. szabályozza.

Vagyoni kárpótlási életjáradék – az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlására, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal (jogutódja a Központi Kárrendezési Iroda) által rendelkezésre bocsátott kárpótlási jegyeknek, a jogosult személy kérelmére, havi rendszerességgel folyósított kárpótlási járadékra váltása.

A jogosultságot és a járandóság mértékét a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló, 1992. évi XXXI. tv. szabályozza.

Forrása: az ÁPV. ZRt. bevétele, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja.

Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Kapcsolat