Ingatlan-bérbeadás
Egy ingatlan bérbeadása – mivel sokszor egy család egyik legkomolyabb vagyoneleméről van szó – komoly döntés, így a bérbeadás paramétereinek elgondolása, megtervezése mellett mindenképpen javasolt felvenni a kapcsolatot egy ingatlanközvetítővel, ill. egy pénzügyi tanácsadóval! Fontos, hogy a bérbadásból tervezett bevétel – az adózási szabályok figyelembevételén túl – hogyan illeszkedik a család költségvetésébe, s hogyan segítheti a családot a céljaik leghatékonyabb eléréséhez!
Az ingatlan bérbeadására vonatkozó adózási szabályok
A lakóingatlan bérbeadása tárgyi adómentes tevékenység. Az ÁFÁ-t nem kell befizetni, akkor sem, ha a lakóingatlant iroda céljából bérlik. Az számít, ami tulajdoni lapon szerepel. Ha a tulajdoni lapon az ingatlan „lakóingatlan”-ként van nyilvántartva, akkor bármilyen célú felhasználás esetén a tevékenység tárgyi adómentes.
Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után az adó mértéke 15 százalék.
Az ingatlan bérbeadás feltételei 2024-ben:
Változások nem történtek a tavalyi évhez képest
- Az áthárított rezsi költsége nem számít bevételnek. Amennyiben a közüzemi mérőórák a bérbeadó nevén maradnak, és a bérlő havonta, fogyasztás alapján téríti a rezsiköltséget a bérbeadó felé, ezek az áthárított költségek nem számítanak bele a bérbeadó bevételébe.
- A bérbeadáshoz kapcsolódó, egy összegben elszámolható tárgyi eszközök tételenkénti értékhatára 200 ezer forint.
- 2022-ben - ahogy a tavalyi évben is - ha bérbeadóként más településen bérbevett lakás bérleti díját költségként elszámoljuk a bérbeadott lakásunkból származó bevétellel szemben, és a lakást kifizetőnek (cégnek) adjuk bérbe, a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania.
- Kifizetői adóelőleg megállapítás esetén a bérbeadó elektronikus felületen is tehet nyilatkozatot (erre a célra létrehozott online felületen), nemcsak papír alapon.
Az a magánszemély, aki bérbe adja lakását, a bérleti díjából eredő bevételéből levonhatja az esetlegesen más településen általa bérelt lakóingatlan bérleti díját. Amennyiben a bérbeadás és a bérbevétel ugyanabban az évben történik, valamint ennek időtartama meghaladja a 3 hónapot, akkor a fent említett levonhatóság valamennyi feltételének megfelel a magánszemély.
A bérleti díj nem vonható le abban az esetben, amennyiben
- a magánszemély részére megtérítik az általa bérelt lakás bérleti díját,
- a magánszemély más, egyéb tevékenységéből adódó bevételét költségként számolja el,
- ha bérbeadóként más településen bérbevett lakás bérleti díját költségként elszámoljuk a bérbeadott lakásunkból származó bevétellel szemben, és a lakást kifizetőnek (cégnek) adjuk bérbe, a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania.
A bérleti szerződés szerint a cégek a bérleti díjat csak számla ellenében utalják, tehát ehhez szükséges egy adószám kiváltása.
Ha a bérleti szerződésben foglaltakat a bérlő nem tarja be és a szerződést nem közjegyző iokiratban kötötték a felek, akkor a helyiség kiürítése iránt a bérbeadónak pert kell indítania a bérlő ellen, a bérbeadó a bérlőt a helyiség birtokba adására kötelező jogerős bírósági ítélet alapján indított végrehajtási eljárás eredményeképpen juthat a helyiség birtokába.
Ha a felek helyiségbérleti szerződést közjegyző közreműködésével, közjegyzői okiratban kötötték meg, akkor a bérbeadó a szerződést közjegyző útján mondhatja fel, peres eljárásra nincs szükség. A közjegyzői okirat alapján a bérlő a felmondási idő lejártával nyomban a végrehajtás elrendelését kérheti a helyi bíróságtól.
