Az alábbiakban a befektetési alapokon kívüli egyéb megtakarítási formákat vesszük górcső alá, természetesen a teljesség igánye nélkül, inkább a leggyakrabban előforduló formák ismertetésével.
- „Pénz a párnában”
- Ingatlan
- Műkincs
- Bankbetét
- Állampapírok, állam- és vállalati kötvények
- Részvények
- Deviza
- Certifikátok
- Arany
- Lakástakarék-pénztár
„Pénz a párnában”
Becslések alapján a magyar lakosság közel 70%-a otthon tartja a megtakarított pénzét. Az otthon tartás legnagyobb veszélye az infláció, ill. hogy egy betörés során ellopják azt. Az infláció a pénz vásárlóerejének csökkenését jelenti. Az elmúlt években 4-12%-os infláció volt a jellemző, tehát aki a pénzét otthon tartja, annak pénze az inflációnak megfelelően évről évre kevesebbet ér.
Tegyük fel, hogy rendelkezik 100.000 Ft-al. Tegyük fel, hogy ebben az évben az infláció például 6%, így az év végére a pénzünk értéke 6000 Ft-al csökken, tehát 94.000 Ft lesz a vásárlóértéke. A következő évben ismét 6%-os az infláció, ekkor a megtakarításunk 5.640 Ft-al lesz kevesebb, ekkor már csak 88.360 Ft lesz a vásárlóértéke. Valójában akkor is 100.000 Ft-al rendelkezünk, de az árak emelkedése miatt már kevesebb árumennyiséget tudunk ezen az összegen vásárolni. Az infláció mértékének megállapításánál rengeteg terméket vesz figyelembe a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Azonban ebbe a csoportba beletartoznak olyan termékek is, amelyeket lehet, hogy soha nem használunk: mint pl. mezőgazdasági termékek, ipari szerszámok. Ezen termékek áremelkedése lehet, hogy alacsonyabb a kenyér, vagy az energia árának emelkedéséhez képest, és ezért lehetséges az, hogy ebben a bizonyos kosárban összegyűjtött termékek emelkedésének átlaga például csak 3-6%-os inflációt eredményez. Ez az oka, hogy gyakran a KSH által közölt inflációs adat jóval alacsonyabb, mint amit a hétköznapi életben gyakorlati inflációként tapasztalunk. Ezzel a „megtakarítási” formával leginkább az idős vagy vidéki emberek körében találkozhatunk.
Ingatlan
Magyarországon régóta tartja magát az a tévhit, hogy a legjobb befektetés az ingatlan. Ennek köszönhetően a magyar háztartások jelentős megtakarítása ingatlanokban fekszik. Az utóbbi 10 évben általánosságban nem volt rossz befektetési forma, hiszen az ingatlanárak folyamatosan, az inflációt meghaladóan emelkedtek. Az ingatlanárak azonban csökkenni is tudnak, ahogy azt az amerikai ingatlanpiacon lejátszódó válság is mutatja, amely begyűrűzött hazánkba is, s jelenleg is sokan képtelenekeladni ingatlanjukat. Ha befektetésként szeretnénk vásárolni ingatlant, nagyon fontos a szakértelem, és a tájékozottság, amivel lehet, hogy annyira nem rendelkezünk. Amikor ingatlan befektetésről beszélünk, nem a lakásra gondolunk, hanem irodákra, telkekre, külföldi ingatlanokra. Emellett nagyon fontos szempont még a költségvonzata a dolognak: adó, illeték, ügyvédi költségek. Másik hátránya, hogy rövidtávon nehéz értékesíteni, főleg, ha valamilyen szempontból nem kedvező az adott ingatlan, vagy annak helyszíne. Ingatlan befektetéseket ingatlan adás-vétellel foglalkozó ingatlan alapokba való befizetéssel is teljesíthetünk. Ez a fajta befektetés közepesen kockázatos, átlag éves 5-10%-os hozam érhető el rajta.
Műkincs
A műkincsek jó befektetésnek számítanak, viszont speciális szakértelmet igényelnek. Az átlag befektetők számára szakismeretek és piaci információk híján nem ajánlhatóak. Az Egyesült Államok viszi a prímet a műkereskedelemben, de a versenyben Európa sem marad le. A gazdasági válság miatt egyre többen fordultak más eszközök felé, mint pl. a műkincspiac felé is. A svájci UBS Bank pl. külön üzletágat alapított ügyfelei számára. A bank szakértői folyamatosan műkincspiaci információkkal, elemzésekkel segítik a befektetőket, képviselik őket aukciókon, vagy kutatják a nemzetközi piacot. Megvédik az ügyfelet a pénzmosás és a kétes eredetű műtárgy vásárlásának kockázatától. Az USA-ban – mivel itt zajlik a műkincs kereskedelem fele - erre szakosodott befektetési alapokat is hoztak létre, a jövő a festménytőzsde, virtuális festmény befektetési portfolió, és festményopciós kereskedelem. A hazai műtárgypiac a kelet-európai régióban a legsikeresebb. Kb. 300-500 vásárlót tesz ki, 2009-ben az összleütési forgalom elérte az 5 milliárd forintot, míg ugyanez 1992-ben 200 millió Ft volt. Sok külföldi is vásárol már nálunk, és ezeket sokszor el sem viszik, tárolást kérnek galériáktól, és 5-10 éves megtérüléssel számolnak. A műtárgy valódi értékét nehéz megbecsülni, 2 módja lehet, az aukciós házak átlagolása, ill. a négyzetméterára, persze itt is korrigálni lehet az infláció mértékével. Ennél a formánál jelentős kockázatot jelent a kiválasztás (vajon tényleg eredeti-e, amit vásárolok), az értékesítés korlátozott mivolta, a sokszor divathullámoktól függő árfolyam kérdése, illetve a tárolás költségessége.
Bankbetét
Nézzük meg a bankokat picit: kezdjük először a biztonsággal! A bankok számára kötelező a tagsági viszony az OBA-ban (Országos Betétbiztosítási Alap). A társaság fizetőképtelensége (bankcsőd) esetén az OBA 1 millió Ft-ig kifizeti a teljes kárt, ill. az a fölötti rész 90%-át, egészen maximum 100.000 euróig. E felett nincs garancia. Ha több pénzintézettel jár így az ügyfél, akkor mindenhol kártalanítják az alábbiak szerint, ha egy bankon belül van többféle befektetése, akkor csak a 100.000 eurós limit alapján kártalanítják. Brókercégek, befektetési házak a BEVA (Befektetővédelmi Alap) tagjai, mely csak a pénzintézet bűncselekménye miatt kártalanít. Értékpapírok veszteségét természetesen nem kártalanítja. A bankok esetén az OBA kártalanítja a betéteseket, ugyanilyen módon.
Nézzük meg, hogy mit csinál a bank az ügyfelek pénzeivel? A gazdaság működéséhez szükség van a vállalatokra, vállalkozásokra, amelyek működéséhez tőkére van szükség. Több módja is van, hogy a vállalat tőkéhez jusson. Az egyik lehetséges megoldás a banki kölcsönigénylés. A bankok szívesen adnak hitelt, hiszen kamatot kapnak ezért, tehát a betétesek pénzeit összegyűjtve kiadják hitelként. A bank vállalja a felelősséget az összeg visszafizetéséért, beszedéséért. A befektetőre nem háríthatja át a vissza nem fizetett hitelekből származó veszteséget. Nézzünk egy példát: kiadja a hitelt a vállalatnak 7%-ért, a betétesnek 4%-ot ígér, tehát ezen 3% a nyeresége. De azért tudjuk, hogy ebben is van kockázat, ld. amerikai jelzálogpiaci válság...
Nézzük meg a bankbetéteket egy picit! A bankokban elhelyezett pénz, amely után kamatot fizet a bank, a bankbetét. Két alaptípusa van: látra szóló és lekötött betét. A látra szóló betétek esetén a bank általában nagyon kicsi kamatot fizet, mivel a bank nem tudhatja, mikor kell visszaadnia, így nem használhatja hosszú távú, nagyobb haszonnal járó befektetéseihez.
Lekötött betét esetén a betétes a pénzét meghatározott időre leköti, a bank az összegtől, az időtartamtól, és a pénznemtől függően fizet kamatot. Ennek kamata nagyobb, mint a látra szóló betétnek, mivel itt a banknak van biztosítéka, hogy hosszabb időre számíthat a pénzre. A lekötött betétet nem, vagy csak a kamat teljes, vagy jelentős részének elvesztése árán lehet felmondani. A lekötött betét lehet egyszeri, vagy ismétlődő, utóbbi esetében a kamatperiódus végén a kamatot tőkésítik, így a következő periódusban már a kamattal növelt összeget kötik le. Itt a kamatok akciós kamat esetén 3-4% közötti lehet, míg a nem akciós kamatok esetén 2-3% közötti. Természetesen ez függ az elhelyezett összeg nagyságától, lekötési idejétől, és a pénznemtől. Egy eurós betét esetén 1-2%-os kamatra számíthatunk, akciós kamat esetén 3% körüli kamatot fizet a pénzintézet. Amerikai dollár betét esetén 1%-3% a kamat.
A betétszámla, takarékszámla vagy megtakarítási számla olyan, folyószámlához kapcsolódó betét (bankszámlabetét), amely a látra szóló betét és a lekötött betét tulajdonságait egyesíti. A számlára bármikor érkezhetnek jóváírások, de adott számú terhelés meghaladásakor a befektető az adott időszakban elesik a magasabb kamattól. Ebben az esetben a látra szóló betéti kamatlábat alkalmazzák, ami egy normál betét esetén általában 0,20%.
A banki betétek kamatadó kötelesek, tehát kamatuk után 15% a fizetendő adó, illetve 6% a fizetendő egészségügyi hozzájárulás (EHO). Ennek a formának az előnye könnyű hozzáférhetőség, hátránya az alacsony, s egyre csökkenő kamatok értéke.
Állampapírok, állam– és vállalati kötvények
Általában kis és közepes kockázatú befektetések. Ezeknek a megvásárlásával tulajdonképpen kölcsönt folyósítunk a papírt kibocsátó állam vagy – vállalati kötvény esetén – a nagyvállalat részére. A hozam kevéssé ingadozó, megbízhatóan, de kis mértékben emelkedő. A Magyar Államkötvények 3, 5, 10 es 15 éves futamidejűek lehetnek, míg a Diszkontkincstárjegyek 1 évnél rövidebb futamidővel rendelkeznek. Utóbbinak az a lényege, hogy névértek alatt un. diszkontárfolyamon adják el. Kötvényt kibocsátani nyilvánosan, tehát mindenki számára hozzáférhetően, vagy zártkörűen, tehát meghatározott célszemélyek számára lehet. A Magyar Államkötvényeket aukciókon értékesítik kibocsátáskor, majd másodlagos értékesítés során érhető el pl. postákon, ill. egyéb pénzintézetekben. Indexe a MAX: magyar állampapírpiac leglikvidebbnek számító fix kamatozású és egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű államkötvények teljes hozam indexe. A MAX index a benchmarkot, azaz teljesítménymércét jelent. Az RMAX index a rövid futamidejű állampapírok árfolyamváltozásait jellemző mutató kosarában a 3 hónap és egy év között hátralevő futamidejű államkötvények, valamint a diszkont kincstárjegyek találhatók.
A magyar államkötvények kamata pár százalékkal infláció feletti, s lejárattól függően 5 éven belül kamatadó és EHO köteles.
A vállalati kötvények szintén hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amely esetén a vállalat adja a visszafizetési garanciát. Lehet fix, változó, ill. diszkont áron kibocsátott kötvény. Általánosságban elmondható, hogy egy társaság hitelminősítéséből adódóan magasabb kockázattal kell számolnunk egy vállalati kötvénynél, mint egy állam által kibocsátott papír esetén, így az elvárt hozam is magasabb. Persze vannak kivételek, pl. az AAA minősítésű társaságok, ezeknek jobban közelít a hozamuk az állampapírok hozamaihoz, negyed százalék körüli különbségről beszélhetünk, míg mondjuk egy BBB-s minősítésű vállalat esetén ez másfél százalék körüli lehet. A vállalati kötvények likviditási tényezői nem a legjobbak. Az euró bevezetése óta egyre jobban bővül ez a piac is, likvidebbek bizonyos papírok, s a részvény árfolyamok időszaki csökkenése szintén növeli ennek a piacnak a forgalmát. Legfejlettebb piaca Franciaországban, Angliában és Olaszországban van. Azt tudni kell, ha egy részvénytársaság kötvényt bocsát ki, és csődbe megy, először a kötvényeseket kell kifizetni, és előfordul, hogy a tulajdonosok, tehát a részvényesek nem kapnak kárpótlást. A vállalati kötvények sokkal kockázatosabbak az államkötvényeknél. Jó minősítésű, stabil vállalatok csődbe jutásával is egyre többször találkozhatunk, lásd Lehman Brothers.
Részvények
A részvények a leginkább kockázatos értékpapírok, ugyanakkor ezeken lehet nyerni a legtöbbet. A részvény megvásárlásával a befektetett pénz erejéig tulajdonosai (kisrészvényesei) leszünk a cégnek, de a gazdálkodásba – csekély tőkearányunk miatt – nem szólhatunk bele. A részvények fajtái: törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény, visszaváltható részvény. A törzsrészvény igazából a részvények alapfajtája, nem jelent tagsági jogosultságot. Az elsőbbségi részvények különböző tagsági jogokkal járhatnak: osztalékelsőbbség, szavazati jogra elsőbbség, elővásárlási jog, stb. Egy részvénytársaság dolgozói részére ingyenesen vagy kedvezményesen kibocsátott részvények lehetnek. Dolgozói részvényt a részvénytársaság alaptőkéjének megemelésével, legfeljebb a felemelt alaptőke 15%-ig lehet forgalomba helyezni. A közgyűlés az alaptőke 10%-át meg nem haladó mértékben olyan részvény kibocsátásáról is dönthet, amely alapján a kibocsátandó részvényre vételi jog, a részvényesnek pedig eladási joga keletkezhet.
A részvények piaca a tőzsde. A tőzsde helyszínt biztosít a kereskedéshez, amely egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot, és speciális szabályokat alkot a résztvevők számára. A tőzsdén csak meghatározott árukat, meghatározott időben és helyen, meghatározott személyek, meghatározott módon adhatnak és vehetnek. Ezek a szabályok főként a befektetők biztonságát szolgálják. A tőzsdén az áruk jelenléte nélkül nem csak effektív adásvételi, de spekulációs ügyletek is köthetők. A tőzsde növeli a befektetési piac likviditását, ezen túl információs központ. A tőzsdének két fajtája lehetséges, az árutőzsde és az értéktőzsde. Árutőzsde az, ahol fizikai áruk adásvétele történik, az értéktőzsdén pedig értékpapírokkal, devizákkal, nemesfémekre vonatkozó jogokkal stb. kereskednek. Az árutőzsdéknek van általános és speciális fajtája. Az általános tőzsdék sokfajta árucikkel, vagy ügylettel foglalkoznak, a speciálisak csak egy területre szakosodtak. Az értéktőzsde esetén speciális csoport a deviza-, a nemesfém- és az értékpapírtőzsde. A tőzsdéket jogállásuk szempontjából 2 csoportra oszthatjuk: európai kontinentális, melynek működése felett az állam gyakorol felügyeletet, ill. az angol-amerikai típusú, ami magánjogi jellegű, részvénytársaságként működő. Az esedékesség szerint a tőzsdei ügyletek lehetnek: prompt, azonnal esedékes, vagy termin, későbbi időpontban esedékes, határidős ügyletek. Az üzletkötők kockázatához fűződő viszonya alapján spekulációs, fedezeti (hedge), ill. arbitrage ügyletek. Az azonnali ügyleteket a szerződéskötéssel egyidejűleg, ill. nagyon rövid időn belül teljesítik. Az ilyen ügyleteknél a szerződés teljesítését általában 2-5 napon belül kell lebonyolítani. Azonnali ügyletet azok kötnek, akik árut vásárolnak vagy befektetetési lehetőséget keresnek (vételkor), árut adnának el vagy a tőkebefektetésüket készpénzre szeretnék váltani (eladáskor). Az eladás tárgya lehet fizikai áru, értékpapír vagy deviza. A határidős ügyleteknek a teljesítés mind az adásvétel tárgyat képező áru, mind pedig az ellenérték vonatkozásában egy, az üzletkötés során meghatározott későbbi fix időpontban történik. Az ellenértéket viszont a vevőnek a kötés napján jegyzett (határidős) árfolyamon kell teljesítenie, nem pedig a későbbi időpontban érvényes azonnali árfolyamon. Az ilyen ügyletet is kötelező teljesíteni, nem léphet vissza az üzletkötő, az árak alakulása miatt. A későbbi határidőre szóló kereskedés lehetővé teszi, hogy olyan dolgokkal is kereskedjünk, ami még nincs a birtokunkban. A kereskedés tárgya lehet fizikai áru, értékpapír, deviza, sőt valamely részvényindex is. A határidős ügyletek komoly spekulációs lehetőségre adnak alkalmat. A határidős ügyletek közé tartozik az opciós ügylet. Az opciós szerződés csak az egyik félnek jelent kötelezettséget, a másiknak viszont jogot. (A határidős ügyletek többi fajtáinál mindkét fel kötelezett.)
A fedezeti ügyletkötők (hedgerek) a kockázat csökkentésére, a veszteség elkerülésére törekszenek. Az árfolyam, ill. kamatkockázatból adódó veszteségek elkerülése érdekében az eredeti pozíciójukkal ellentétes határidős ügyletet kötnek. Így az árfolyam/kamatváltozás egyszerre érinti őket kedvezően és hátrányosan.
Spekulációs ügyeletek: A spekulánsok jelentős árfolyamkockázatot vállalnak nyereségszerzés céljából. Hosszra, azaz árfolyam emelkedésre spekulálók, akik azért vásárolnak árut, értékpapírt, hogy azt később magasabb áron adják el, a besszre spekulálók, tehát árfolyamcsökkenésre számítók pedig árut, értékpapírt adnak el, hogy azokat majd alacsonyabb áron visszavásárolják.
Arbitrázs ügyletek esetén az arbitrázsőrök kockázat semlegesek. Amíg a spekulánsok az időbeli, addig az arbitrázsőrök a helybeli, a különböző tőzsdék azonos árufajtáiban fennálló, egy időben jelentkező árfolyamkülönbségeit használják ki. Az arbitrázs főleg a devizaárfolyamokra es kamatlábakra irányul.
Összefoglalva tehát a részvények, mint tőkeképzési forma még a szakemberek számára is – a magas hozam lehetősége mellett – magas kockázatot foglal magába. Aki nem tőzsdespekulánsként szeretne meggazdagodni (vagy elszegényedni), annak inkább a részvényalapok megvásárlása, azok hosszab ideig való tartása, ill. a stratégiai trendek meglovagása tanácsalható. A tapasztalatok alapján a részvények kockázata hosszú távon (10-15 év) minimalizálódik!
Deviza
A devizaárfolyamok folyamatos változása esélyt ad olykor, hogy rövidebb hosszabb időre, mondjuk euróban tartsuk a forintunkat, és később magasabb áron eladjuk. Az viszont, hogy más valutában otthon tartsuk a pénzünket, nem számít jó befektetésnek, mivel itt is fennáll az infláció veszélye, a pénzünk otthon tartva nem értékálló. Ha devizát bankbetétbe helyezünk, pénzünktől minimális kamatot várhatunk el. Rugalmasság szempontjából rövid távon megfelelő, de hosszú távon nem jó megoldás.
Befektetési alapokba szintén helyezhetünk el euróban vagy más devizában befektetést, ekkor arról hozunk befektetési döntést, hogy milyen befektetési alapot választunk (pl. kötvény, részvény stb.).
Egy másik megoldás a devizakereskedelem, más néven forex piac. Az első, és talán legfontosabb előny, hogy a rendelkezésre álló pénzeszköz többszöröséért is nyitható pozíció, ezt hívják tőkeáttételnek. Ezzel a kereskedési móddal azonban extrém esetben teljes vagyonunkat is elbukhatjuk, ezért nem árt az óvatosság. A tőkeáttétel igen egyszerűen lefordítható: a meglévő pénzünk sokszorosával kereskedhetünk. Amennyiben van egy jó megérzésünk, akár nagyobb pozíciót is nyithatunk számlánk egyenlegénél. De használhatunk tőkeáttételt akkor is, ha nem akarjuk a pénzünket teljes egészében lekötni, mert – mondjuk – több befektetési eszköz között szeretnénk válogatni. Nemcsak az euró/dollár párossal szeretnénk kereskedni, hanem kipróbálnánk, meddig erősödig a forint a dollárral szemben, vagy a svájci frank vajon tovább gyengül-e az angol fonthoz viszonyítva. A devizapiacon a kereskedési egység (más néven: 1 LOT) általában 100000 euró. Ehhez azonban elegendő, ha 1000 euróval rendelkezünk. Azaz a pénzünk százszorosával tudunk kereskedni. Letétbe helyezünk 1000 eurót és máris elkezdhetjük a kereskedést. Ezt a letétet hívják szakszóval margin–nak. A szolgáltatók többségénél a margin mértéke állandó. A választható margin–ok mértéke 1 százalék, 2 százalék vagy 3 százalék lehet. Minél nagyobb a tőkeáttét, annál kockázatosabb a kereskedés. Hogyan gazdagodhatunk akkor, amikor mások veszítenek? A befektetők többsége a nyereség fogalmát összeköti az árfolyamok emelkedésével (long piac), tehát először vásárol, majd elad. De mit tehetünk, amikor a piaci árak csökkennek, azaz „beausse” (bessz) hangulat van? Kézenfekvő a megoldás: először drágán eladunk, majd később olcsóbban visszavásárolunk, vagyis shortolunk. Ez az ügylettípus természetesen a forex piacon könnyen megvalósítható. A kereskedési rendszerünkben a kiválasztott devizapárnál először az eladás gombot nyomjuk le, és máris boldogan szemlélhetjük a devizaárfolyam csökkenő trendjét. Többletköltséget ez természetesen nem okoz. Amikor úgy gondoljuk, hogy a nyereségünk megfelel az elvárásainknak, akkor megvesszük (visszavesszük) a korábban eladott devizát, azaz zárjuk a pozíciónkat. Az internet alapú devizakereskedelemnek azonban van még számos előnye. Ha hagyományos módon - telefonon vagy személyesen egy brókercégen keresztül – próbálunk üzletelni, akkor a magas költségek és az információáramlás nehézkessége mellett a megbízások teljesítése és visszaigazolása is lassú lehet. Mivel a forex piacon az árfolyamok mozgása rendkívül gyors, a másodperc tört része alatt többször változik, szóban kimondva már aktualitását veszti.
Ebben a formában „devizaspekulánsként” magas kovkázat mellett magas lehet a nyereségünk is. Hagyományos devizamegtakarításokat pedig akkor érdemes alkalmaznunk, ha devizában kapjuk a jövedelmünket, devizahitellel rendelkezünk vagy a devizaárfolyam változására számítunk.
Certifikátok
A certifikát egy tanúsítvány, ahogy a neve is mondja. A kibocsátó pénzintézet vállalja, hogy az értékpapír árfolyama egy meghatározott és szabályozott módon követi a mögöttes termék értékét. Tehát a certifikátok is származtatott termékek, melynek árfolyama kizárólag azon múlik, hogyan alakul a mögöttes termék ára. Hasonlóan a befektetési jegyekhez, lényegtelen az árfolyam szempontjából, hogy a befektetők mennyire vásárolják a certifikátot, ez nem hat ki az árfolyamra. Általában nehezen elérhető piacokat könnyen elérhetünk e formán keresztül. Többnyire brókercégeknél vásárolhatók, s kockázatuk általában a mögöttes eszköz kockázatától függ, bár léteznek tőkeáttétellel dolgozó megoldások is.
Arany
Ez a forma nagy vonzerővel rendelkezik a befektetési piacon. Központi bankok tartalékuk nagy hányadát aranyban tartják. Ennek oka, hogy az arany értéket közvetlenül egyik ország gazdasága, egyik pénznem inflálódása sem befolyásolja. Az arany értéke hosszú távú vásárlóerejében rejlik, ezért alkalmas jegybanki tartalék szerepének betöltésére. Az arany biztosítja a teljes likviditást. A társadalom bizalmát is növeli, ha tudja, hogy kormánya aranyat tart. Az arany tartásával keletkeznek alternatív költségek, de egyéb előnyei ezt kompenzáljak. Az arany és pl. a részvények hozama között nincs pozitív korelláció. Sokszor az arany a menekülőút a befektetőknek, így amikor a részvények lejtmenetben vannak, az arany piaca megélénkül. Amíg a pénzügyi eszközök hozamai függnek a GDP–től, az inflációtól, a kamatlábaktól, addig az arany nem. Háborús, vagy válságos időszakokban nagyon jó formája a befektetéseknek, ill. jó diverzifikációs eszköz. Ezen kívül negatív korreláció figyelhető meg az arany és a dollár értéke között: látványosan ellentétes mozgásúak. Aki dollárban vagy azon keresztül más devizanemben fektet be, amikor a dollár gyengesége meghatározó piaci tényező, érdemes aranyra váltani. A legegyszerűbben és legkönnyebben elérhető mód az arany certifikátok. Európában csak Londonban, Isztambulban és Zürichben kereskednek arannyal, 400 unciás, minimum 99,5%-os finomságú tömbökkel. 2006-tól a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) megjelent a határidős aranykontraktus. Tőkeáttétellel növelhető a hozam. A BÉT a többi tőzsdéhez képest kedvezőbb jutalékkal dolgozik, és a világon legnagyobb mennyiségben gyártott és forgalmazott tömegű aranytömb, az 1 kilós arany is elérhető. A teljesítés fizikai szállítással történik, amit csak a tőzsde által elfogadott közraktárjeggyel lehet végrehajtani.
Egyéb formája lehet a fizikai arany vagy akár ékszerek, érmék, rudak vásárlása, mely során a vásárlás kockázata, a likviditás és a biztonságos tartás kérdése merül fel.
Lakástakarék-pénztár
A lakástakarék-pénztár lakás célú megtakarítási forma. Ez előtakarékosság és hitellehetőség is egyben. A lényege, hogy havonta az ügyfél tőkét helyez el a megtakarítási számláján, amelyre betéti kamatot kap. A megtakarítási idő lejártakor fix és alacsony hitelkamatú lakáskölcsönnel egészíthető ki. Emellett tervezhető és biztonságos befektetési forma (az elhelyezett betét az OBA által biztosított). Számos lakáscélra felhasználható. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak új vagy használt lakás vásárlására fordítható. Sok más lehetősége is van az ügyfeleknek: a felújítás, lakáskorszerűsítés (akár ajtó és ablak csere) mellett például beépített háztartási gépeket, akár klímaberendezést vagy bútorokat is vehet a teljes összegen! A pénzt emellett az ügyfél fordíthatja lakásbérleti vagy lakáshasználati jog megvásárlására, amibe beletartozik a nyugdíjasházban vehető élethosszig tartó bérleti vagy lakáshasználati jog is.
Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!
Jelentkezzen itt!
Unit–Linked – Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás
A kínaiak több ezer éves írása a „válság” („weiji”) szó leírására két írásjelet használnak: az egyik a „wei”, a másik a „ji”. Ha önmagában nézzük meg ezen írásjelek jelentését, megdöbbentő dolgot láthatunk: „wei” = veszély, „ji” = esély, lehetőség. Vagyis a válság, a veszély önmagában lehetőség, esély is! A világban jelenleg zajló globális átalakulás és átrendeződés révén stratégiai régiók és iparágak emelkednek ki, melyek „befektetési sztoriként” is kimagaslóak. Akinek közép vagy hosszú távú életcéljai vannak, vagyis nem egyik napról a másikra, rövid távon spekulál, henem stratégiában gondolkodik, az ezekre a folyamatokra építve – élve a kínált lehetőségekkel – átlag feletti eredményeket érhet el. Mire érdemes odafigyelni?
Érdemes azonban átgondolni a következő kérdéseket:
Tudta, hogy hazánkban ma a havi öregségi átlagnyugdíj csupán 95716 Ft? Ez alig több 300 Eurónál, megalázóan kevés. A nyugdíjasok helyzete egyre romlik, nem látható semmilyen törekvés arra, hogy az állam a jövőben többet tudjon fordítani a nyugdíjakra.
Annak ellenére, hogy az állami nyugdíj egyre kisebb szerepet tölt be az emberek időskori előgondoskodásában, sokak számára még mindig fontos tudni, hogy az állam milyen típusú ellátásokat nyújt. Az alábbiakban ezeket gyűjtöttük egy csokorba: