Az ingatlanvásárlás általában életünk egyik legkomolyabb döntése, így az ingatlan helyszíne, elhelyezkedése, ára, illetve egyéb paramétereinek elgondolása, megtervezése mellett mindenképpen javasolt felvenni a kapcsolatot egy ingatlanközvetítővel, ill. egy pénzügyi tanácsadóval!
Általános tudnivalók
- Az adásvételi szerződés csak ügyvédi ellenjegyzéssel hatályos.
- Nincs szerződésre szükség a törvényes öröklés vagy az elbirtoklás esetében.
- Ha egy földterületen épület áll, ugyanazon a helyrajzi számon és ugyanaz a tulajdonosa, akkor az épületet csak a földterülettel együtt lehet megvásárolni.
- A teljesített adásvételi szerződés mellett a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba is be kell jegyeztetni.
Főbb illetékszabályok
Az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Illetékfizetés kötelezettség akkor merül fel, ha a szerzés ellenérték fejében, illetve öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon – például öröklési szerződéssel vagy elbirtoklással – történt.
A vagyonátruházási illeték alapja az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, s általános mértéke 4 százalék. Az általánostól eltérő illetékalapot vagy illetékmértéket határoz meg az illetéktörvény – többek között – a lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok megszerzése, valamint az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés esetében.
A lakásvásárlási illeték egységesen a vételár 4 %-a, egymilliárd forint felett pedig 2 %-a, de legfeljebb 200 millió forint.
A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző legfeljebb 3 éven belül adta el vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. A lakástulajdonok egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb forgalmi értékű ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – értékkülönbözete.
A vagyonátruházási illeték alóli mentességek eseteit az illetéktörvény sorolja fel tételesen. A mentességek köre döntően lakáspolitikai és szociális célokat szolgál.
Főbb mentességek és kedvezmények:
CSOK-kal történő lakásvásárlás illetékmentessége
Aki 2024-ben vásárol új vagy használt lakást családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) igénybevételével, annak nem keletkezik visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége.
Újonnan épített lakás megvásárlásának illetékmentessége
A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan–nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (pl. tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása mentes illetékfizetési kötelezettség alól. A legfeljebb 30 millió forint értékű lakások esetében a 15 millió forintra eső illetéket (740 ezer forintot) nem kell megfizetni. A 30 millió forintnál magasabb értékű lakások esetében az általános szabályok szerint kell eljárni, ilyen esetben mentesség vagy kedvezmény nem vehető igénybe.
Az első lakás illetékkedvezménye
A 35. életévét be nem töltött fiatalok első lakástulajdonának megszerzésékor 50%-os illetékkedvezményben részesülnek, ha az ingatlan összértéke nem haladja meg a 15 millió forintot. Így például egy 15 milliós lakás vásárlása esetén, a feltételeket teljesítő fiatalnak a 600 ezer forintos alapilleték helyett mindössze 300 ezer forintot kell fizetnie. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.
Építési telek
Mentes a vagyonszerzési illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a megszerzéstől számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%–át. Lakóházépítési szándékáról a vagyonszerző legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál. Az illetékhivatal megállapítja a telek után járó illetéket, de annak megfizetését a 4 éves határidő leteltéig felfüggeszti. Ha a vagyonszerző a határidő lejártakor nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel, akkor az illetéket az eredeti esedékességtől (a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő naptól) számítandó késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.
Termőföldvásárlás, megszerzés illetékmentessége
Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetére az illetéktörvény a termőföld után fizetendő öröklési illetékből kedvezményt biztosít. Ez a kedvezmény az illeték fele, ha pedig az örökös családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságáról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia. Az illetéktörvény egyrészt mentességet biztosít a termőföldnek a mezőgazdasági termelők, vagyis egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó, őstermelő gazdaságátadási támogatása feltételeként történő ajándékozása útján megvalósuló szerzésére.
Ingatlanforgalmazási célból történő vagyonszerzések illetéke
Ha a főtevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult vállalkozó az általa vásárolt ingatlant továbbértékesítési célból vásárolta meg, s erről az illetékhivatal felé nyilatkozott az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 2 százalék illetéket fizet. Ha a vállalkozó két éven belül nem adja el, vagy nem adja – tulajdonjog átszállást eredményező – lízingbe az ingatlant, az illetékhivatal a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és a megállapított illeték különbözete kétszeresének megfizetését pótlólag előírja.
Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!
Jelentkezzen itt!
A lízing halasztott fizetési konstrukció
Mi a faktoring?
Hitelkártyák általános jellemzői: