Pénzügyi stratégia

Finanszírozási szótár

szotarAdósnyilvántartás - A bankok a késedelmesen fizető rossz adósaik (kezesek is) adatait megküldik egy központi nyilvántartásba (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer=BAR). A késedelem kritériuma, ha az adós min. 3 hónapig nem fizeti a törlesztését, illetve a ki nem fizetett tartozás meghaladja a mindenkori minimálbér összegét. Aki egyszer bekerült az adósnyilvántartásba, csak akkor kerül ki onnan, ha a hitel törlesztésétől számítva 5 év eltelt. A kezesek akkor kerülnek be a nyilvántartásba, ha a bank felszólította őket az adós helyetti fizetésre és ezen kötelezettségüknek nem tettek eleget.

Albetétesítés - Az a földhivatali eljárás, amelynek során a társasház felépítését követően az egyes társasházi lakások a társasház törzsszámához igazodó sorszám szerinti „alszámot” kapnak.

Árfolyamkockázat - A deviza forintban kifejezett árfolyamának változásában rejlő kockázat. Az adott deviza árfolyamváltozása (erősödése vagy gyengülése) miatt a devizahitelek törlesztőrészleteinek mértéke gyakran és jelentős mértékben is változhat. A forint erősödése a törlesztőrészletek csökkenését, a forint gyengülése a törlesztő részletek növekedését vonja maga után.

BAR Lista - A BISZ Zrt. által üzemeltetett Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer az ún. BAR-lista („bár”-ként ejtjük ki), újabb nevén KHR (Központi Hitelinformációs Rendszer). Több, mint 100 intézmény, főleg bankok, pénzintézetek, takarékszövetkezetek töltik fel az adatokat a rendszerbe. Azon magánszemélyek (illetőleg készfizető kezesek) adatai kerülnek fel, akik:

- tartozása meghaladja a 90 napot és a mindenkori minimálbér havi összegét

- kártyavisszaélést követtek el

- bizonyíthatóan valótlan adatokkal próbáltak hitelt felvenni

Birtokba adás - Lakásvásárlás esetén általában a teljes vételár kiegyenlítésének idõpontjával azonos idõpontban kerül sor a lakás birtokba adására.

Fontos figyelni arra, hogy a birtokba adáskor az eladónak nem lehet közüzemi díj tartozása, társasház esetén pedig közös költség hátraléka. A lakásból az eladónak ki kell jelentkeznie az önkormányzatnál, ott senki más sem maradhat bejelentve. A vevŐ a birtokbavételtől kezdve jogosult arra, hogy az ingatlant használhassa, viszont a lakás terheinek viselése (közüzemi díjak, közös költség stb.) is az õ feladata lesz ezentúl.

Devizahitel - Olyan hitel típus, amelynek a nyilvántartása valamilyen külföldi devizában történik. Milyen kockázatai vannak? Bankfelügyelet tájékoztatója a devizahitelek kockázatáról. Forint vagy devizahitel? BankWeb devizahitel aloldala

Egyenletes törlesztés (Annuitás) - A futamidő során minden hónapban ugyanakkora a törlesztőrészlet. Változó kamatozású hiteleknél a kamatláb módosulása miatt lehet eltérés az egyes törlesztési időszakok összegei között.

Előtörlesztés - A Ptk. megengedi, hogy a hitelfelvevők minden külön díjazás nélkül a futamidő alatt bármikor visszafizessék az általuk felvett hitel hátralékos tőkerészét. A jelzáloghiteleknél viszont a hitelek és a jelzáloglevelek futamidejének szinkronban kell lenniük, ezért csak a jelzálogbank hozzájárulásával ? rendszerint meghatározott idő leteltével és különdíj felszámolásával ? fizetheti vissza az adós korábban a kölcsönt.

Első ranghelyű zálogjog - Az ingatlan-nyilvántartásban az iratok (pl. bankkal kötött kölcsön- és jelzálog-szerződés) földhivatalba való benyújtásának sorrendjében kerülnek bejegyzésre a zálogjogok.

Ennek a sorrendnek (ún. ranghely) azért van jelentősége, mert ezen rangsornak megfelelően jutnak a zálogjogosultak (lakáshitel esetén a bankok) az ingatlan értékesítését követően a pénzükhöz abban az esetben, ha az adós ügyfél nem fizeti meg a tartozását. Ez az oka annak, hogy a bankok többnyire tehermentes (amin pl. nincs zálogjog bejegyezve) ingatlant fogadnak csak el az általuk nyújtott hitelek fedezetéül.

Emeletráépítés - Meglévő épület – belső falsíkon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében.

Építési költség - Építési költség a következő helyen felsorolt kiadásoknak ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada Építési költség összetevői

Fedezeti ingatlan - A hitel fedezetéül csak Magyarország területén található, terheletlen, rendezett tulajdoni lappal rendelkező, önállóan forgalomképes, jelenlegi állapotában is rendeltetésszerű használatra alkalmas, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakóingatlan (családi ház vagy lakás), hétvégi ház, garázs, üzlethelyiség, iroda, építés alatt álló ingatlan, illetve építési telek fogadható el. A fedezetül felajánlott ingatlan(ok) tulajdoni lapján a tulajdonos(ok) bejegyzett tulajdonjogának kell szerepelnie, illetve lakás/ház vásárlása esetén az ügyfél tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelme szerepelhet széljegyként.

Fedezetértékelési / Vagyonértékelési díj - A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékének megállapítása érdekében egy szakértő részére fizetett díjtétel.

Foglaló - Az ingatlanok adásvétele során biztosítékául szolgál, célja, hogy komolyan vegye a tervezett ügyletet mindkét fél. Ha a vevő később eláll a szerződéstől, akkor elveszíti a foglalót. Ha az eladó áll el a szerződéstől, akkor a foglaló dupláját kell visszafizetnie.

Fészekrakó program - Fiatalok lakáshoz jutását segítö támogatási rendszer. Ma már nem él.

Futamidő - Futamidőnek nevezzük a hitel felvétele és a lejárata közötti időtartamot. Három különböző futamidejű hitelt különböztetünk meg. Rövid lejáratú az 1 éven belüli, közép lejáratú az 1-5 év közötti, míg az 5 éven túli hitelt hosszú lejáratúnak nevezzük.

Használatbavételi engedély - A használatbavételi engedély az építésügyi hatóság által kiadott engedély. A használatbavételi engedély azt tanúsítja, hogy az eladott építmény megfelel az építési és egyéb engedélyezési terveknek, valamint rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A használatbavételi engedély hiányában az építményt használni nem szabad.

Használt lakás - Használt lakás az a lakóegység, amely a lakhatás feltételeinek – a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint – megfelel, rendelkezik használatbavételi engedéllyel vagy fennmaradási engedéllyel, de nem minősül új lakásnak.

Haszonélvezeti jog - A haszonélvezeti jog jogosultja más személy tulajdonában lévő ingatlanát birtokolhatja, használhatja, valamint hasznosíthatja. Az egyik leggyakoribb fajtája a haszonélvezeti jognak az özvegyi jog, amikor is a túlélő házastárs jut haszonélvezethez, míg a tulajdonjogot a leszármazottak (az elhunyt gyermekei) öröklik meg, a másik leggyakoribb fajtája a haszonélvezeti jognak az az eset, amikor úgy ajándékoznak családtagok egymásnak ingatlant, hogy az ajándékozó haszonélvezetet biztosít magának az ingatlanon.

Hitelbírálati díj - A hitel elbírálásáért a bank által, a hitel százalékában megállapított egyszeri díj. Vannak esetek, amikor csak pozitív hitelbírálat esetén kell megfizetni.

Hitelbírálati idő - A hitelkérelemhez szükséges dokumentumok benyújtásától a hitelbírálatig fennálló idő.

Hitelbiztosítéki érték - Az ingatlan vagyonértékelése során a bank számára megállapított érték. A forgalmi értéknél alacsonyabb összeg, amelyet úgy határoznak meg, hogy ha azonnal (3 hónapon belül) el kell adni az ingatlant, akkor is megkapja érte a bank ezt az összeget. Általában a forgalmi érték 70-90 %-a.

Hitelfedezeti érték - A hitelbiztosítéki érték kb. 60 százaléka, ekkora értékig terhelhető hitellel az adott ingatlan. Ez általában ugyan az, mint a forgalmi érték 50 %-a.

Ingatlanhitel/Jelzáloghitel - Ingatlan fedezet mellett nyújtott hitel. Jellemzően jelzáloghitel, amikor az adós hitelképességi vizsgálata mellett nagyobb hangsúlyt kap az ingatlan értéke.

Jelzáloghitel - Jelzálog fedezettel folyósított hitel. Lásd ingatlanhitel. A hitelfelvevő a kölcsönt az ingatlanra, mint fedezetre kapja, jövedelmétől függetlenül. Az ingatlanra a bank jelzálogjogot jegyez be. A hitel általában lehet lakáscélú (pl. vétel, bővítés) vagy szabad-felhasználású.

Jelzálogjog - Ingatlan, többnyire hitelfedezetként történő biztosítékul adása. Az ingatlant továbbra is a zálogba adó tulajdonos használhatja, azonban a zálogjog tényét a földhivatali nyilvántartásba bejegyzik. A tulajdonos a zálogjogosult hozzájárulása nélkül a használaton kívül mást nem tehet az ingatlannal.

Kamatperiódus - A hitel feltételei közül annak meghatározása, hogy milyen időintervallumonként változhat a kamat mértéke. Adott perióduson belül változatlan a kamatláb.

Kamattámogatások - Az állam a lakásvásárlókat/építtetőket bizonyos feltételekhez kötött módon támogathatja a lakásvásárlásban/építésben. A következő kamattámogatási formák léteznek: jelzáloglevelek kamattámogatása, és a kiegészítő kamattámogatás, kamattámogatás értékesítés vagy bérbeadás céljára való lakás építéséhez, lakóház-felújítási és víziközmű-kamattámogatás.

Kamattámogatásos hitel - Olyan hitel, melynél általában az állam vagy valamely költségvetési szerv a hitelfelvevő által fizetett kamatok egy részét megtéríti (közvetlenül a hitelnyújtónak) és így az adós által fizetett kamat alacsonyabb lesz. Lakáshiteleknél a jelzáloglevelek kamattámogatása és a kiegészítő kamattámogatás mellett folyósított hitel vehető igénybe.

Késedelmi kamat - A hitel késedelmes törlesztése esetén a bank által felszámított büntető kamat-többlet.

Készfizetői kezesség - Olyan kezességtípus, amelynél az adós nemfizetése esetén a hitelező bank közvetlenül a kezeshez fordulhat a hitel törlesztése érdekében.

Kezelési költség - A hitel megítélése után, a banknak felszámított költség, amely lehet egyszeri és folyamatos is. Egyes bankok adminisztrációs díjnak is hívják.

Kezes - Ha a bank kevésnek tartja a biztosítékul felajánlott ingatlant és a felvevő(k) hitelképességét, akkor rendszerint kezes bevonását is kérheti a hitelügyletbe. A bankok készfizetői kezesség kikötését kérik (lásd feljebb), ez pedig olyan kötelezettség vállalása, amely a kezes további hitelképességét, kötelezettség vállalását rontja, ha később hitelt szeretne igénybe venni.

Közeli hozzátartozók- A Polgári Törvénykönyv szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Közjegyzői díj - A hitel vagy biztosítéki szerződés közjegyzői okiratba foglalásáért kifizetett díj. Nem része a THM-nek, de általában az ügyfél által fizetendő. További részletek: közjegyzői díjak tételes felsorolása

Lakószoba - A vonatkozó kormányrendelet szerint a lakásigény mértékének meghatározásánál a padlóburkolat jellegétől függetlenül a lakószoba fogalmába az alábbi helyiségek tartoznak:

- Félszoba: hasznos alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert.

- Szoba: hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter, amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

- Az általános követelményeknek megfelelő szellőzése és megvilágítása van (ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára/folyosóra nyílik), fűthető. Pinceszinti helyiség nem lehet.

Hasznos alapterület alatt a legalább 190 cm magas lakrészt értjük.

Lízing - A lízingbeadó – díj fizetése – ellenében átengedi a lízingtárgy használatát a lízingbevevőnek. Két fő típusa létezik, a pénzügyi és az operatív lízing. A lízing egyre inkább használatos finanszírozási forma ingatlanok esetében is.

Lakás-takarékpénztár - A lakáshozjutás elősegítése érdekében létrehozott olyan speciális hitelintézet, amely a piacinál alacsonyabb betéti kamatot fizet és annál alacsonyabbak a hitel-kamatai is. Az állam csak akkor támogatja a lakás-takarékpénztárban elhelyezett megtakarításokat, ha a hitel kamata 10 százaléknál kisebb. A gyakorlatban a betéti kamat 3, a hitel kamat pedig 6 %.

Méltányolható lakásigény - A közvetlen támogatások (pl.mindenféle szocpol, otthonteremtési támogatás) igénybevételének egyik szigorú feltétele az, hogy figyelembe kell venni az együtt költözők száma és az ingatlan értéke alapján meghatározott feltételrendszert, amelyet a méltányolható lakásigény fogalmában foglaltak össze.

Önerő - A jelzáloghitelről szóló törvény alapján a bank legfeljebb a hitelfedezeti érték 60 %-ig nyújthat hitelt. A különbözetnek készpénzben kell rendelkezésre állnia, vagy esetleg további ingatlant kell fedezetként felajánlani a banknak.

Szoba/Félszoba - A méltányolható lakásigény fogalmánál fontos a szoba pontos meghatározása. A padlóburkolat jellegétől függetlenül szoba az olyan helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben ennél nagyobb a helyiség, úgy két szobaként kell számításba venni. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell őket figyelembe venni. A félszoba a 6 négyzetméter feletti, de a 12 négyzetmétert nem meghaladó helyiség.

Teljes Hiteldíj Mutató (THM) - Hitelfelvétel során az ügyfelet terhelő, a banknak fizetendő összes díj, amely a felvett összeg százalékában fejezi ki a hitellel kapcsolatos összes terhet. Számítását a 41/1997. (III. 5.) kormányrendelet írja elő. A 2005. január 1-től kötelezően megadandó THM a következő költségeket tartalmazza: kamat, kezelési költség, hitelbírálati díj, értékbecslési díj, és aki építésre veszi fel a hitelt, annál a helyszíni szemlék díja is. Néhány költséget azonban nem kell figyelembe venni a THM számításánál: a késedelmi kamat, a futamidő meghosszabbításának díja, illetve a fizetési kötelezettség megszegésével együtt járó egyéb költségek, valamint a garanciadíj és az átutalások díja.

Tőketörlesztés - A felvett hitelösszeg banknak történő visszafizetése. Nem tartalmazza a kamatot, amelyet a hitel használatáért fizetünk.

Törlesztőrészlet - A felvett hitel után fizetendő kamat és tőketörlesztés együttes, időszakonkénti esedékességgel megállapított összege.

Türelmi idő - A hitelfelvételtől számított azon időszak, amely alatt még nem kell a tőke törlesztését megkezdeni.

Tetőtér-beépítés - A lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiség¬csoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti.

Tulajdonjog fenntartása - A tulajdonjog fenntartása abban az esetben fordul elő, amikor az eladó a teljes vételár kifizetéséig az adásvételi szerződésben fenntartja magának a tulajdoni jogot. A tulajdonjog fenntartása azt is jelenti, hogy a vevő a teljes vételár megfizetéséig az ingatlant nem adhatja tovább új vevőnek, és természetesen nem is terhelheti meg azt, vagyis nem adhatja jelzálogba. Amennyiben a vételár kiegyenlítése megtörténik, úgy az eladónak külön okiratban kell a tulajdonjog-bejegyzéshez hozzájárulnia.

Lehetőség van arra, hogy a tulajdonjog fenntartásával történt eladás tényét az ingatlannyilvántartásba bejegyezzék. Ez annyit jelent, hogy az ingatlan tulajdoni lapjára rávezetik, hogy az eladó az érintett ingatlant eladta, de tulajdonjogát a vételár hiánytalan megfizetéséig fenntartotta. Ez a bejegyzés a bankok részére is közhitelesen tanúsítja az eladás megtörténtét.

Új lakás - Az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan, illetőleg emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel nem családi- vagy ikerházon megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy fennmaradási engedély-köteles.

Új lakás (értékesítés szempontjából) - Értékesítés céljára épített új lakásnak számít az is, amelyet a használatbavételi vagy fennmaradási engedély kiadását követően legfeljebb három évig bérlakásként hasznosítanak és első ízben történő értékesítésére ezt követően kerül sor. Az ilyen lakás vásárlója valamennyi olyan támogatást igénybe vehet, amely az új lakás vásárlására jár.

Ügyfél limit - A maximálisan nyújtható kölcsön nagysága melyet a hitelintézet hitelminősítés alapján határoz meg. A hitelminősítés eredménye a kölcsönfelvevők, illetve kölcsönfelvevők által bevont készfizető kezesek által igazolt jövedelemtől a kölcsönkérelemben közölt információktól függ.

Változó kamatozású - A hitelszerződés megkötésekor a szerződésben rögzítésre kerül, hogy a hitel kamatozása változó, és a hitelező jogosult a kamat mértékét kamatperiódusonként változtatni a jogszabályi előírások betartása mellett. A kamat mértékét általában a hitelintézet üzletpolitikája, valamint a a piaci kamatok változása befolyásolja.

Zálogjog alapítás - A polgárjogról szóló 1959. évi 4. törvény szerint: zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

Záloglevél - Kamatozó értékpapír, amelynek fedezetét ingatlan jelenti.

Zsirorendszer - A GIRO Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) a magyarországi hitelintézetek egymás közötti forintfizetéseit lebonyolító elektronikus elszámoló rendszer. A BKR-ben közvetlen részvételre jogosult intézmények a Klíringtagok. A hitelintézetek levelező bankon keresztül, közvetett módon is igénybe vehetik a szolgáltatást.(Közvetlenül jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELER), 54 hitelintézet és a Magyar Államkincstár vesz részt a rendszerben, több száz közvetetten résztvevő hitelintézet mellett.)

Felelősségbiztosítás

Hárítsa át a felelősséget a biztosítóra, hisz a legnagyobb körültekintés mellett is okozhat kárt másoknak!

A felelősségbiztosítás bizonyos helyzetekben jelentős terhet vehet le az Ön válláról, hisz megkötésével a biztosító társaság átvállalja a harmadik félnek – szerződéses keretek között, valamint szerződésen kívül – okozott, személyi sérüléses és/vagy vagyoni károkkal kapcsolatosan felmerülő kártérítési igény megfizetését, amelyet egyébként a polgári jog szerint saját költségére Önnek kellene megtérítenie.

felelossegbiztositas„Aki másnak kárt okoz, köteles az okozott kárt megtéríteni.”

A felelősségbiztosítások fajtái:

Általános felelősségbiztosítások:

  • Tevékenységi felelősségbiztosítás
  • Munkáltatói felelősségbiztosítás
  • Szolgáltatói felelősségbiztosítás
  • Termékfelelősség-biztosítás
  • Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosításra példa:

  • Egészségügyi és szociális tevékenység felelősségbiztosítása
  • Állat-egészségügyi tevékenység felelősségbiztosítása
  • Könyvvizsgálók, adótanácsadók, könyvelők felelősségbiztosítása
  • Építészeti és műszaki tervezés felelősségbiztosítása
  • Vagyonvédelmi vállalkozások felelősségbiztosítása

Egy szerencsétlen véletlen miatt bekövetkezett kár anyagi terhei nemcsak vállalkozását, de privát életét is megnehezíthetik!

Amennyiben anyagi tartalékai nem teszik lehetővé az Ön számára, hogy egy véletlen károkozás során a felmerülő kártérítési igényt megtérítse, mindenképpen ajánljuk Önnek megfelelő felelősségbiztosítás választását!

Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Jelentkezzen itt!

Cafeteria rendszer

Cafeteria szabályok 2024-ben

Annak ellenére, hogy a munkabérek adóterhei évről-évre kicsit kedvezőbbek, nem versenyezhetnek a béren kívüli kedvezményes adózású, illetve adómentes juttatásokkal.

cafeteria 640A munkáltatóknak így továbbra is érdemes nagy hangsúlyt fektetniük a hatékony megoldások kiválasztására.

Keretszabályok

2024-ben így alakul az adóteher a béren kívüli juttatások után.

Az eddig jól megszokott juttatásokat adóteher szempontjából 4 csoportba sorolhatjuk:

  • teljesen adómentes elemek
  • kedvezményes adózású elemek
  • egyes meghatározott juttatások
  • jövedelemként adózó juttatások

Az adó mértéke:

A kedvezményes adózású elemek esetén 15 %-os szja mellett, + 13 %-os Szocho fizetési kötelezettséggel kell számolni, ez összesen 28 %. Így jelenleg a kedvező adózású juttatások után összesen 28%-os adót kell fizetni.

Az éves arányosítandó rekreációs keretösszeg évi 450 ezer forint.

A többi, „egyes meghatározott juttatás"-nak minősülő cafeteria elem esetén pedig az átadott érték 1,18 szorosa után kell megfizetni az adót, vagyis 1,18*(15% szja + 13% Szocho), ami összesen 33,04% közterhet jelent.

A jövedelemként adózó elemek esetében ugyanazokat az adóterheket kell megfizetni, mint a bér után. Az eddig közkedvelt juttatási elemek nagy része ebbe a csoportba került. Adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalót és a munkáltatót is.

Az egyes csoportok:

2024-ben adómentességet élvez:

Borászati termék ajándékozása:

A munkáltató közvetlenül a borászati üzemengedélyestől megvásárolt, megfelelő palackozott borászati termékeket adhat ajándékba (üzleti, csekély értékű), illetve nyújthat vendéglátás keretében adómentesen.

Újdonság, kerékpár használatra:

A munkavállaló adómentesen biztosíthat használatra a törvényi előírásnak megfelelő kerékpárt a munkavállalójának.

„8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.44. kifizető által biztosított - kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített - kerékpár magáncélú használata.”

Továbbá:

Vírusteszt, védőoltás

A munkáltató nevére szóló számla alapján téríthető a védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat költsége.

Illetve a megszokott elemek

A kulturális szolgáltatásra szóló belépő/bérlet, sportrendezvényre szóló belépő/bérlet és az óvodai, bölcsődei ellátás költsége. A sportrendezvényre szóló belépőt korábban korlátlan értékben adhatták a munkáltatók, mostantól azonban az értéke az éves minimálbér összegéhez kötött. Ide sorolható még a munkavégzéshez szükséges munkaruházat (egyenruha, védőruha, formaruha).

Egyes meghatározott juttatásként adózik:

  • Az önkéntes pénztárakba (egészségpénztárba, nyugdíjpénztárba) célzott szolgáltatásra, munkáltató által befizetett összeg. (Kivételt képez az önsegélyező pénztár. Az önsegélyező pénztárba fizetett célzott szolgáltatás befizetésekor a munkáltató nem adózik, viszont a szolgáltatás igénybevételét követően a magánszemélynek kell egyéb jövedelemként megfizetni a juttatás közterheit. Az igénybe vett szolgáltatás értékének 87%-a után kell megfizetnie a 13%-os szociális hozzájárulási adót, valamint a 15%-os személyi jövedelemadót. Az adóteher így az igénybe vett szolgáltatás értékének 26,05 %-a.)
  • A Szép kártya esetén, amennyiben a juttatás túllépi az alszámlák keretösszegét, vagy a Szép kártyára történő juttatás teljes értéke átlépi az éves keretet (lsd. feljebb).
  • Csekély értékű ajándék vagy ajándék utalvány
  • ­Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem.
  • Tanulószerződéssel, együttműködési megállapodással vagy hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló részére ingyenesen/kedvezményesen átadott termék / nyújtott szolgáltatás.
  • Csoportos kockázati biztosítások (lsd. alul). A munkáltató köthet olyan élet-, baleset-, betegségbiztosítást a munkavállalójára, amely pénzt fizet a káreseménykor (baleset, betegség), de olyat is, amely nem csak pénzt fizet a dolgozóknak egy betegség esetén, hanem „privát” orvosi szolgáltatást nyújt.

Jövedelemként adózó elemek:

  • Önkéntes pénztári tagdíjátvállalás. Jövedelemként adózik, de igénybe vehető utána adójóváírás (teljes teher jóváírással 46,62 %)
  • Utazási bérlet – helyi utazási bérlet formájában vagy az erről szóló számla ellenében.
  • Mobilitási célú lakhatási támogatás – munkáltató által a munkavállaló albérletéhez való hozzájárulás.
  • Diákhitel támogatás – a munkáltató által átvállalt diákhitel törlesztés összege.
  • Lakáscélú támogatás – lakásszerzéshez, építéshez, felújításhoz adott munkáltatói hozzájárulás összege.
  • Munkahelyi étkezés – utalvány formájában, a munkáltató saját munkahelyi (üzemi) étkezőhelyén.
  • Iskolakezdési támogatás – általános-, közép-, szakiskola tanulóira tekintettel a tanuló gyermeket nevelő szülők tanévkezdési költségeihez nyújtható. A juttatást kizárólag utalvány formájában lehet adni, mely tankönyv, taneszköz vagy ruházat megvételére jogosít.
  • Üdülési szolgáltatás – a munkaadó saját nyaralójában évente a minimálbér összegéig adható a munkavállaló, illetve közeli hozzátartozója javára.
  • Nem csoportos kockázati életbiztosítás, baleset- és egészségbiztosítás.

Összefoglaló táblázat

Cafeteria elemek adózása 2024-ben

Juttatás megnevezése

Adóteher mértéke

Kedvezményes korlát

Kulturális szolgáltatásokra szóló belépő/bérlet és könyvtári beiratkozási díj

0%

Évente a minimálbér értékéig adómentes

Sporteseményre szóló belépőjegy/bérlet

0%

Évente a minimálbér értékéig adómentes

Óvodai, bölcsődei díjak térítése

0%

A tényleges költségek mértékéig adómentes

Vírusteszt, védőoltás költségének térítése

0%

A tényleges költségek mértékéig adómentes

Munkaruházat

0%

Munkavégzéshez szükséges munkaruházat (egyenruha, védőruha, formaruha)

Munkába járás térítése

0%

Közigazgatási határon kívülről történő munkába járás térítésköteles 86%-ban, de adómentesen adható 100%-ban is.

Utazási költségtérítés

0%

Gépjárművel történő munkába járás esetén a munkáltató minimum 9 Ft/km, de akár 15 Ft/km költségtérítést is adhat adómentesen munkanaponként a munkavállalója részére

Borászati termék ajándékozása

0%

A munkáltató közvetlenül a borászati üzemengedélyestől megvásárolt, megfelelő palackozott borászati termékeket adhat ajándékba (üzleti, csekély értékű), illetve nyújthat vendéglátás keretében adómentesen.

Széchenyi Pihenő Kártya
(SZÉP kártya)

28% 450.000 Ft/év

Csoportos kockázati biztosítás (élet, baleset, egészség, szolgáltatásfinanszírozó)

33,04%

Korlátlan

Célzott szolgáltatás egészségpénztárba, nyugdíjpénztárba

33,04%

Korlátlan

Célzott szolgáltatás
önsegélyező pénztárba

33,15%

Korlátlan. Az adót a munkavállaló fizeti az igénybe vett szolgáltatás értéke után.

Céges telefon magánhasználata

33,04%

nyilvántartás nélkül a telefonszámla végösszegének 20 százaléka

Csekély értékű ajándék (ajándék utalvány)

33,04%

évente három alkalommal adható a minimálbér 10%-áig

Önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás (tagdíjátvállalás)

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik, de igénybe vehető utána adójóváírás (teljes teher jóváírással 41,6 %)

Kockázati életbiztosítás, csoportos élet-, baleset- és egészségbiztosítás

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik

Diákhitel törlesztés támogatása

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik

Lakáscélú támogatás

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik

Mobilitási célú lakhatási támogatás

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik

Iskolakezdési támogatás

jövedelemként adózik

Jövedelemként adózik

 A legoptimálisabb juttatási elemek kiválasztásához vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Kapcsolat

 

 

Az egyes juttatások szabályozása

2024-ben adómentesen adható:

Sporteseményre szóló belépő/bérlet

Csak a minimálbér értékig adható éves szinten adómentesen, amennyiben az adott sportesemény a sportról szóló törvény hatálya alá tartozik.

SZJA tv. 1. sz. melléklet:

  1. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.28. a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet;

…az adóévben legfeljebb - az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön - a minimálbért meg nem haladó értékben…

Lényeges pontok:

  • Ezt a juttatást nem saját sportolásukra költhetik a dolgozók, hanem valóban egy versenyre, bajnokságra, meccsre szóló belépőt, bérletet vásárolhatnak vele. Így a fitneszbérlet, uszodabérlet nem számolható el ilyen címen adómentesen.
  • A sportesemény sportrendezvénynek minősül: sportszervezet vagy sportszövetség által versenyrendszerben vagy azon kívül, résztvevők jelenlétében megtartott verseny, mérkőzés.

Kulturális szolgáltatásokra szóló belépőjegy

Adómentes egy évben a minimálbér értékéig. Már nem lehet utalvány formájában adni.

SZJA tv. 1. sz. mellélet:

  1. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.28. a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj az adóévben legfeljebb - az a) és b) pont szerinti juttatási körben külön-külön - a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével - nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány;

Óvodai, bölcsődei díj

  1. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.6. az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

c) bölcsődei, óvodai szolgáltatás, bölcsődei, óvodai ellátás, ideértve azt is, ha a kifizető a bölcsődei, óvodai szolgáltatás térítési díját a magánszemély nevére kiállított számla alapján téríti meg;

A költségtérítés kiterjedhet az étkezés költségeire is, és a munkáltató nem csak a munkáltató, hanem a munkavállaló nevére szóló számla alapján is megtérítheti ezt a fajta juttatást.

Vírusteszt, védőoltás

  1. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.39. a kifizető által biztosított védőoltás, járványügyi szűrővizsgálat - a juttatás időpontjától függetlenül

Kerékpár használatba adása

  1. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.44. kifizető által biztosított - kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített - kerékpár magáncélú használata.

2022-ben újdonság, hogy a munkáltató adómentesen biztosíthat a fentieknek megfelelő kerékpárt a munkavállalójának használatra, ami akár magáncélú is lehet.

Borászati termék ajándékozása

    8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:

8.45. a juttató által

  • reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében,
  • továbbá üzleti ajándékként
  • vagy csekély értékű ajándékként történő juttatás céljából közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt,
  • oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borászati termék, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termék,

azzal, hogy a juttató az ilyen célból beszerzett termékekről olyan nyilvántartást vezet, melyből megállapítható a beszerzés forrása és a termék felhasználásának módja is.

A kedvező adózású juttatásokra vonatkozó SZJA tv. 71. paragrafusa:

Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP kártya)

Az 593/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet módosította az Szja tv. 71. § (1) bekezdését, amely alapján béren kívüli juttatásnak minősül

a) szálláshely-szolgáltatásra,

b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,

c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra

felhasználható, az éves rekreációs keretösszeget - több juttatótól származóan együttvéve sem - meg nem haladó mértékű támogatás.

Az éves arányosítandó rekreációs keretösszeg 450 e Ft.

Az éves rekreációs keretösszeg

a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Egyes meghatározott juttatások:

Csoportos kockázati biztosítás

A munkáltató köthet olyan élet-, baleset-, betegségbiztosítást a munkavállalójára, amely pénzt fizet egy káreseménykor (baleset, betegség), de olyat is, amely nem csak pénzt fizet a dolgozóknak egy betegség esetén, hanem „privát” orvosi ellátást, szolgáltatást biztosít.

89. Adóköteles biztosítási díj:

a) magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét) a biztosított magánszemélynél,

b) csoportos biztosítás esetén

ba) - ha az a biztosítási szerződés alapján másként nem határozható meg - a csoportos biztosítás díjának a magánszemélyre arányosan jutó része, vagy

bb) - ha a magánszemélyre jutó díj arányosítással sem állapítható meg - a csoportos biztosítás díja.

90. Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás.

91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincs, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás - akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét.

Az elmúlt években többféle értelmezés is volt a csoportos kockázati biztosítások adózásával kapcsolatban, kétféle megközelítés volt:

Amennyiben a munkáltató a jóhiszemű eljárása ellenére nem képes megállapítani az egy főre jutó jövedelmet, akkor egyes meghatározott juttatásként adózik a biztosítás díja. Ha megállapítható volt ez egy főre jutó jövedelem, akkor pedig jövedelemként adózott ez a magánszemélynél. (Ezt nehéz volt megállapítani, s nyomon követni.)

Ezt a bizonytalanságot oldotta fel a NAV 2020. májusi tájékoztatója:

„A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több magánszemély) kockázati biztosítás más személy által fizetett osztatlan díja – minden további vizsgálat nélkül, arra való tekintettel, hogy az ilyen biztosítások díja a biztosítási időszak alatt számtalan okból változhat, és emiatt a magánszemélyek jövedelmét sem lehet biztonsággal és egyértelműen meghatározni, illetve ennek kísérlete, illetve a folyamatos korrekciók aránytalanul nagy erőfeszítést igényelnének minden érintett szereplőtől – az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának bb) alpontja alapján adóköteles, így arra az Szja törvény 70. § (6) bekezdése b) pontjának – egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó – rendelkezését kell alkalmazni.”

Ezek alapján a csoportos biztosítások egyes meghatározott juttatásként adóznak.

Önkéntes nyugdíjpénztárba, egészségpénztárba fizetett munkáltatói célzott támogatás

  1. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minősül (2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra - kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg.

(Kivételt képez az önsegélyező pénztár. Az önsegélyező pénztárba fizetett célzott szolgáltatás befizetésekor a munkáltató nem adózik, viszont a szolgáltatás igénybevételét követően a magánszemélynek kell egyéb jövedelemként megfizetni a juttatás közterheit.)

A célzott szolgáltatás megvalósítása mindig egy szerződéskötéssel kezdődik. Vagyis a munkáltatónak szerződést kell kötnie az érintett pénztárral, hogy a szolgáltatási körből mely szolgáltatást vagy szolgáltatásokat (vagy nem kíván korlátozással élni) kívánja biztosítani az érintett munkavállalói kör számára.

Csekély értékű ajándék

  1. § (6) Egyes meghatározott juttatásnak minősül a) az évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem; (9) E § alkalmazásában a) csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás;

Évente háromszor a minimálbér 10 százalékig adhat ajándékot vagy ajándékutalványt a munkáltató.

Amennyiben ajándék termék vagy szolgáltatás helyett ajándékutalványt kíván adni, annak meg kell felelnie az szja. törvény rendelkezéseinek:

  1. § (3) Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, e törvény külön rendelkezése alapján vagy annak hiányában is akkor minősül e § szerinti juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, továbbá ha az utalvány - a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével -nem visszaváltható, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek a 70-71. § rendelkezéseinek.

Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Jelentkezzen itt!

 

Vállalati hitelek

vallalati hitelVállalati hitelkonstrukció segítségével csökkentheti likviditási nehézségeit, kezelheti az előre nem látható eseti kiadásait vagy bővítheti piacát, megvalósíthatja beruházási terveit.

A vállalati hitelhez jutás minimális feltételei:

  • A bírálás attól függ, hogy a vállalkozás milyen fajtájú hitelt akar felvenni.
  • A forgóeszközhitelnél a bank a vállalkozás közeli jövőjét nézi.
  • Beruházási hitel/Projekthitelnél gyakori elvárás a legalább egy éves nyereséges működés, biztos piaci kereslet és számított megtérülés a futamidő alatt.

A vállalati hitel fajtái:

Beruházási hitel

Ingatlan, gép- vagy termelőeszköz beruházás esetén vehető igénybe, ahol a hitelösszeg az egyedi beruházási igényekhez igazodik.

A beruházási hitel/projekthitel egy adott beruházást hitelez meg, ahol a biztosíték maga a projekt. Kiemelt fontosságú tehát a pénzügyi kockázatok alapos vizsgálata. A projekt sikerében döntő a szükséges tanácsadók, piaci szereplők kiválasztása és tevékenységük koordinálása.

Igényelhető lakóingatlanok finanszírozásra, de energiaipari, infrastrukturális, távközlési és ipari termelő beruházások finanszírozására is.

Főbb jellemzői:

Több év alatt megtérülő kapacitásbővítő, fejlesztő beruházások megvalósítása.

Kapcsolódó fejlesztések finanszírozása

Tartós forgóeszköz növekedés finanszírozása.

A vállalkozásnak csupán a saját erő mértékéig kell rendelkeznie saját forrással egy fejlesztés megvalósításához.

A beruházási hitel biztosítéka maga a megvalósuló beruházás, és akár készlet, vevőkövetelés, gép vagy ingatlan is lehet a vállalkozás igényeitől és lehetőségeitől függően.

Folyószámlahitel

Rövidtávú likviditási nehézségek kezelésére szolgál, melynek során a bank megállapodik ügyfelével, hogy az ügyfél elszámolási számlájáról túlfizetést teljesíthet.

Forgóeszköz hitel

Célja: a változó forgóeszközigény kielégítéséhez biztosít finanszírozást. Mivel a pénzintézet az egész vállalati tevékenységet finanszírozza, elengedhetetlen a vállalat pénzügyi helyzetének alapos felmérése.

Faktoring

A faktoring során a faktorcég véglegesen megvásárolja ügyfele éven belül lejáró követeléseit és elvégzi a beszedéssel kapcsolatos feladatokat.

Lízing

Az ingatlan vagy géplízing egy olyan hosszútávú bérleti szerződés, ahol lejáratkor a bérlőnek opciója (elővételi joga) van a lízingtárgy megvételére, valamilyen előre meghatározott összegért. A javítási és korszerűsítési költségeket érdemes a szerződésben kikötni.

Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Jelentkezzen itt!

Biztosítási szótár

szotarAjánlat – A biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló egyoldalú írásbeli nyilatkozat. Az ajánlatot jogi értelemben soha nem a biztosító teszi, hanem a biztosítási védelmet kereső szerződő. Az ajánlat még nem szerződés, kétoldalú megállapodássá akkor válik, ha azt a biztosító elfogadja, vagy az ajánlat felvételét követő 15. napig nem nyilatkozik (szerződés létrejötte).

Általános szerződési feltételek (ÁSZF) – Törvény által szabályozott, minimális tartalmi kellékek, amelyeket minden biztosítási szerződésnek tartalmaznia kell.

Antiszelekció – Ellenkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy a biztosan vagy nagy valószínűséggel bekövetkező kockázataikra – azok eltitkolásával – keressenek biztosítási fedezetet.

Autoszelekció – Önkiválasztás. A személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük, vagy veszélyérzetük esetén mihamarabb, és minél teljesebb körű biztosítási védelmet teremtsenek maguknak.

Átirányítás (díjak) – A unit–linked életbiztosításoknál a jövőben esedékessé váló biztosítási díjak eszközalapok közötti felosztási arányának módosítása.

Befektetésekhez kötött életbiztosítás (unit-linked életbiztosítás) – A befektetési egységhez kapcsolt biztosítások. A befizetett díjakat a biztosító az ügyfél által meghatározott befektetésekbe (eszközalapokba) helyezi. A biztosítási szolgáltatás értéke a befektetések árfolyamától, vagyis az eszközalapok teljesítményétől függ.

Biztosítás – A biztosítás a felmérhető kockázatok felosztásán alapuló és a hasonnemű veszélyközösség tagjainak hozzájárulásából képzett pénzalap; célja a jövőben bekövetkező biztosítási eseményekkel kapcsolatos anyagi szükségletek kielégítése és a kockázatok következményeinek kezelése.

Biztosítási díj – A szerződő által fizetett pénzösszeg, amely a kockázatvállalás árát fejezi ki. Mértékét különböző statisztikákon alapuló kárvalószínűség határozza meg. A díjfizetési gyakoriság szerint beszélhetünk egyszeri és rendszeres biztosítási díjról.

Biztosítási esemény – A szerződésben rögzített olyan feltételezett jövőbeli esemény, amelynek bekövetkezése esetén a biztosító a szerződésben rögzített biztosítási szolgáltatást teljesíti.

Biztosítási kötvény – Az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható. A kötvény tartalmazza a szerződés fő adatait (a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személyes adatai, a biztosító szolgáltatása, a biztosítás díja, utalás a szerződést meghatározó biztosítási feltételekre, záradékok).

Biztosítási összeg – A biztosítási szerződésben rögzített összeg, amelynek kifizetésére a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító kötelezettséget vállal.

Biztosítási titok – Minden olyan adat, információ és tény, amely a biztosító, az alkusz, vagy a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, gazdálkodására és biztosítási szerződéseire vonatkozik. A felsorolt biztosításpiaci résztvevőket a titoktartási kötelezettség akkor is terheli, ha a szerződés – bármilyen okból – nem jött létre.

Biztosított – Akinek a személyére (életére) jön létre a biztosítási szerződés. A biztosítási összeg felvételére ő (vagy az általa kedvezményezett) lesz jogosult akkor is, ha a díjat a szerződő fizeti. A biztosított és a szerződő személye lehet azonos, vagy eltérő.

Díjhalasztás – Az esedékes díj későbbi időpontban történő megfizetésére vonatkozó megállapodás, amely csak írásban érvényes. A díjhalasztás időtartama alatt a biztosító kockázatviselése fennáll.

Díjkalkuláció – Matematikai és statisztikai módszer, amellyel a biztosítói kockázat ellenértékét, a biztosítási díjat számítják ki.

Díjmentes leszállítás vagy Díjmentesítés – Lehetőség az életbiztosítások fenntartására díjfizetés nélkül is. Az időtartam változatlan marad, a biztosítási összeg azonban lecsökken.

Díjtartalék – Az életbiztosítási díjakból képzett elkülönített tartalék, amely a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezésére szolgál.

Egészségi nyilatkozat – Az élet- és betegségbiztosítások kockázat–elbírálását segítő kérdőív. A biztosított a valóságnak megfelelő kitöltésével tesz eleget közlési kötelezettségének.

Ekvivalencia–elv – A díjkalkuláció alapelve, mely szerint a bevételek jelenértékének várható értéke megegyezik a kiadások jelenértékének várható értékével.

Elérési biztosítás – Olyan életbiztosítási szerződés, amelynek szolgáltatását a biztosítási tartam végén teljesíti a biztosító a biztosított életben léte esetén.

Eszközalap – Megfelelő jogosítványokkal rendelkező pénzügyi intézmények (alapkezelők, brókerházak, befektetési bankok) által kezelt vagyontömegek, melyeket meghatározott befektetési politikák mentén alakítanak ki. Céljuk előre lefektetett befektetési stratégiák mentén az elért hozam maximalizálása. Egy eszközalap irányulhat különböző pénzügyi instrumentumok (részvények, kötvények) vagy egyéb reálgazdasági eszközbe (ingatlan, árupiac) történő befektetésre. A unit–linked biztosítások esetén az ügyfelek díjait eszközalapokba fektetik és mint befektetési egységeket tartják nyilván.

Eszközalap–váltás – Az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek értékének eszközalapok közötti arányának módosítása.

Életbiztosítás – Olyan szerződés, amelyben a biztosítási esemény egy vagy több természetes személy (biztosított) halálával kapcsolatos. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni.

Értékkövetés (indexálás) – A szerződésben rögzített módszer a biztosítási szolgáltatás infláció miatti elértéktelenedésének elkerülésére, amelynek alapján a biztosítási díj és a biztosítási összeg meghatározott mértékkel nő. Ez a mérték általában az inflációtól függ.

Főbiztosítás – A legfontosabb kockázatokra kötött biztosítási szerződés, amelyhez kiegészítő biztosítások is köthetők.

Haláleseti (kockázati) életbiztosítás – Olyan biztosítási szerződés, amely kizárólag a biztosított tartamon belüli halála esetére nyújt fedezetet.

Hitelfedezeti biztosítás – A hitelintézet vagy a hitelező által – a tartozás biztosítékául – követelt biztosítási szerződés. A biztosított mindig az adós, aki az esetleges biztosítási szolgáltatást már a szerződéskötéskor a hitelezőre engedményezi.

Kedvezményezett – Az életbiztosítási szolgáltatásra jogosult, szerződésben megnevezett személy. Ha nincs megnevezett kedvezményezett, akkor a biztosított örököse lesz a jogosult a biztosított halála esetén esedékessé váló szolgáltatásokra. A biztosított életében esedékessé váló szolgáltatásra (pl. elérés) a biztosított a jogosult, ha nincs megjelölve külön kedvezményezett. A kedvezményezett személye a szerződés tartama alatt írásban bármikor módosítható.

Kiegészítő biztosítás – A főbiztosításhoz kötött, további kockázatokra vonatkozó biztosítási szerződés. Ha a főbiztosítás megszűnik, általában a kiegészítő biztosítás is megszűnik annak megszűnésével.

Kockázat – A kárt okozó véletlen események bekövetkezésének lehetősége (valószínűsége). A kockázatot káresélynek is nevezzük.

Kockázat-elbírálás – A kockázat–elbírálás a valós, tényleges egyedi kockázat meghatározása és összevetése a kalkulált átlagos kockázattal, célja az antiszelekció csökkentése, megszüntetése.

Kockázatmentes befektetés – Az a befektetés tekinthető kockázatmentesnek, amelynek intézményi vagy egyéb garanciája van a futamidő alatt realizálható hozam elérésére. A gyakorlatban a rövidlejáratú kincstári papírok tekinthetők kockázatmentesnek.

Kötvénykölcsön – Az életbiztosítási szerződések alapján a biztosító által maximálisan a visszavásárlási összeg erejéig nyújtott kölcsön.

Közlési kötelezettség – A biztosított arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a szerződéskötéskor, a kockázatvállalás szempontjából lényeges, valamennyi körülményt közölje a biztosítóval. Ezt a biztosító általában kérdőívekkel, adatlapokkal segíti. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan tényeket közöl, a biztosító mentesülésre hivatkozhat. A biztosító az ajánlat aláírásától számított öt éven belül jogosult a kárigényt, közlési kötelezettség megsértése okán elutasítani.

Lejárat – A biztosítási szerződésben naptárilag megjelölt időpont, amikor a szerződés megszűnik, vagy a szolgáltatás esedékessé válik. Például: elérési életbiztosítás.

Portfólió – A portfólió kifejezés többféle értelemben használatos, legtágabb értelmezésben vagyonösszetétel, azoknak a befektetéseknek az együttese (reáljavak, pénzügyi eszközök), amely adott magánszemély, vagy cég (jogi személy) tulajdonát képezi, de értelmezhető úgy is mint kötvények, részvények együttese, amelyet egy befektetésnek lehet tekinteni.

Reaktiválás – A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződések újbóli hatálybaléptetése az eredeti tartalommal. Feltétele általában az elmulasztott díjak pótlólagos befizetése. Csak akkor van rá lehetőség, ha a szerződésben kifejezetten kikötötték.

Szerződő – A biztosítási szerződést megkötő és a díjfizetést vállaló természetes vagy jogi személy. Személye gyakran egybeesik a biztosítottal.

Technikai kamat – A biztosító által a tartalékok befektetésére vonatkozóan vállalt minimális hozamszint, melyet az életbiztosítási díjkalkulációnál és tartalékszámításnál figyelembe vesz. Mértékét jogszabály maximalizálja.

Term fix életbiztosítás – A term fix biztosítás esetén a biztosítási tartam lejártakor a biztosító a biztosítási összeget mindenképpen kifizeti a kedvezményezettnek (függetlenül attól, hogy a biztosított életben van, vagy nincs). A biztosítási jelleg abból fakad, hogy amennyiben a biztosított a díjfizetési tartam alatt meghal, akkor a biztosító átvállalja a biztosítás díját, azt nem kell tovább fizetni. Elsősorban a gyermek számára történő előtakarékosság egyik kedvező formája, hiszen a biztosított (pl. szülő) díjfizetési időszak alatti halála esetén is hozzájut a gyermek a szükséges biztosítási összeghez.

Vagyonmegosztás (diverzifikáció) – A befektetők általában számos, különböző eszközt tartanak portfóliójukban annak érdekében, hogy behatárolt kockázati szint mellett a lehető legmagasabb hozamot érjék el (kockázatok porlasztása). Ha az egyik befektetés rosszul teljesít, akkor annak veszteségét kompenzálhatja egy másik befektetés nyeresége.

Várakozási idő – Az életbiztosítási, egészségbiztosítási szerződéseknél alkalmazott feltétel, amelynek alapján az egyes kockázatokat (halál, betegség) a biztosító csak egy későbbi időponttól vállalja. A várakozási idő törvényi maximuma hat hónap.

Vegyes életbiztosítás – Elegyíti az életbiztosítás két alaptípusát, a kockázati és elérési biztosítás szolgáltatásait. A biztosító a tartam alatti halál vagy elérés esetén teljesít haláleseti, illetve elérési szolgáltatást.

Vegyes típusú hitelfedezeti életbiztosítás – A vegyes típusú hitelfedezeti biztosítás lényege, hogy az ügyfél a hitelezőnek csak a kamatokat és a kezelési költséget, míg a biztosítónak a rendszeres díjakat fizeti. Az ügyfél vegyes típusú életbiztosításának biztosítási összege egyenlő a hitel összegével, a biztosítás kedvezményezettje a hitelező. A biztosítási esemény bekövetkeztekor (a biztosított halálakor, vagy a lejárat napján) a biztosító a hitel összegét kifizeti a hitelezőnek, törleszti a biztosított tőketartozását.

Veszélyközösség – Az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek csoportja.

Visszavásárlás – Az életbiztosítási szerződések lejárat előtti megszüntetésének egyik módszere. Ilyenkor a biztosító a szerződésben rögzített mértékben visszafizeti a díjtartalékot.

Záradék – A típusszerződéseket kiegészítő, kétoldalú megállapodás, a biztosítási szerződés szerves része. A záradékolt szerződés tekintetében alkalmazandó feltételeket tartalmazza, amelyek a főszabálytól eltérnek.

Vagyonbiztosítás

  • vagyonbiztositasLakásbiztosítás

Életünk során rengeteg vagyont halmozunk fel. Egy élet munkája dőlhet romba, amennyiben ezeket a vagyontárgyakat nem óvjuk meg a váratlan eseményektől, nem vigyázunk rájuk.

Bár a károk bekövetkeztétől nem tud megóvni minket egy lakásbiztosítás, de hatékony megoldást nyújt a kockázatok csökkentésére.

Tudta Ön, hogy egy alulbiztosítottság esetén a biztosító térítése is arányos lesz? Ennek ellenére hazánkban rengeteg olyan ingatlan van, ami alul van biztosítva, vagy egyáltalán nincs rajta biztosítás.

Amennyiben az elmúlt években vásárolt nagyobb értékű vagyontárgyakat, értékes, antik tárgyakkal rendelkezik, jelenlegi otthon biztosítási szerződését több, mint 2 éve kötötte, szeretne nyugodtan aludni, biztonságban tudna otthonát,

Önnek mindenképpen érdemes jelenlegi megoldását felülvizsgáltatni!

  • Vállalkozói vagyonbiztosítás, Telephelybiztosítás

Amennyiben körültekintően vezeti vállalkozását nem feledkezhet meg a lehetséges kockázatokról sem, aminek ki van téve. Az üzleti kockázatokon kívül is fenyegetik vállalkozását kockázatok, a nap minden percében, amelyekre az üzletvezetőnek/tulajdonosnak nincs ráhatása. Ezekre a helyzetekre jobb előre felkészülni, mint utólag sopánkodni. „Eső után köpönyeg...”

Vagyontárgyainak megőrzésében és az üzletmenet folyamatosságának a fenntartásában segít Önnek a vállalkozói vagyonbiztosítás!

Azért, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy külső tényezők hatására, vállalkozását az alapoktól kelljen újrakezdenie, (pl. megsemmisül az épület, a benne levő gépek, anyagok, készletek…) egy káresemény miatti üzemszünet esetén a felmerülő fix költségeket továbbra is tudja fizetni, a munkavállalóját érő súlyos üzemi baleset esetén vállalkozását ne sújtsa jelentős anyagi teher a felmerülő kártérítési kötelezettség miatt (pl. élethosszig tartó járadékfizetési kötelezettség), az előállított termékeivel vagy a szolgáltatás nyújtása során harmadik személynek okozott jelentős kár esetén a biztosító helyt álljon Ön helyett.

Amennyiben már rendelkezik vagyonbiztosítással, azt évente érdemes felülvizsgáltatnia, hogy az valóban minden lehetséges kockázatra kiterjedjen.

Amennyiben még nem rendelkezik ilyen biztosítással, megkeressük az Ön igényeinek legjobban megfelelő megoldást.

Ha ez a kérdés egy picit is elgondolkodtatta, vegye fel a kapcsolatot velünk, kérjen egy objektív, független szakvéleményt és egy díjmentes konzultációt!

Jelentkezzen itt!