Abszolút hozam – befektetésen realizálható valós hozam. A mérésére használt egyik leggyakoribb mutató a nettó jelenérték (NPV), amely a befektetés megvalósítási költségeinek és az abból származó hozamok diszkontált jelenértékének összegét jelenti. Alkalmas a több potenciális befektetési lehetőség közül a legjobb alternatíva kiválasztására.
Aukció – licitálás alapján végrehajtott értékesítés, melynek célja, hogy az aktuális piaci helyzetben elérhető legmagasabb árat kapja a tulajdonos vagy a kibocsátó. Az állampapírok elsődleges piacán a legfontosabb értékesítési mód az aukció, melyen a legjelentősebb értékpapír–kereskedőkből álló elsődleges forgalmazói kör (primary dealer-ek) vehetnek részt.
Államadósság Kezelő Központ ZRt. (ÁKK ZRt.) – az ÁKK ZRt. hatáskörébe tartozik minden lényeges, az államadósság menedzselésével kapcsolatos feladat ellátása, így a belföldi és külföldi állampapír–kibocsátások menedzselése, a központi költségvetés fizetőképességének fenntartása, az állam átmenetileg szabad pénzeszközeivel való gazdálkodás, likviditáskezelési célú tevékenység.
Államkötvény – éven túli lejáratú állampapír.
Állampapír – az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának vagy a világ bármely országának jegybankja által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Árfolyamnyereség – valamilyen eszköz (értékpapír, deviza, stb.) adásvételével elért profit.
Átlagár – az értékpapír adott napi kötési árainak a kötésben szereplő mennyiséggel súlyozott átlaga.
BAMOSZ – Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége
Befektetési alapkezelő – a befektetési alapokat menedzselő szervezet, melynek szakemberei az alapkezelési szabályzatban foglalt elvek alapján és annak megfelelően végzi a befektetők vagyonának kezelését. Az a jogi személy, aki kezeli a befektetési alapot. Vagyis aki létrehozza az alapot, kialakítja a befektetési politikát, megszervezi a jegyzést, és legfőképp, aki befektetési döntéseket hozza.
Befektetési jegy – a befektetési alap vagyonának egységnyi részére vonatkozó követelés, melynek megvásárlásával a megtakarító a vagyon adott hányadára jogosult. Általában a befektetési jegyek névértéke 1 forint, mivel így tetszőleges összegű befektetésre nyílik mód.
Befektetési politika – a befektetési alap létrehozásakor megfogalmazott, a vagyon működtetésére vonatkozó alapelvek összessége, melynek alapján és figyelembe vételével hozzák meg befektetési döntéseiket az alapkezelő szakemberei. A befektetési politika legfontosabb elemei a vásárolható eszközök és ezek összvagyonon belüli arányainak, a várható hozamok és kockázatok meghatározása.
Benchmark – küszöbszám, viszonyítási alap, referencia, amely lehetővé teszi eltérő dolgok összehasonlítását vagy mérését. Stratégiai tervezésnél a számszerűsített cél, amelyet el kell érni.
Betét – a kereskedelmi bankok klasszikus tevékenységéhez (betétgyűjtés-hitelnyújtás) kapcsolódó instrumentum. A bank a betétet elhelyező betétesnek kamatot és a betétösszeg visszafizetését ígéri, az így szerzett forrást hitelezésre fordítja. Két legfontosabb fajtája a látra szóló és a lekötött betét.
BEVA – Befektető Védelmi Alap
Cash–flow – pénzáramlás, pénzfolyam. Egy kimutatás, amely a pénzeszközökben bekövetkezett változásokat mutatja be. A pénzáramlás tartalmazza mind a kimenő, mind a bejövő tételeket.
Diszkont Kincstárjegy – egy éven belüli lejáratú, névérték alatt kibocsátott államkötvény, amelyért lejáratkor a névértéket fizeti ki a kibocsátó.
Diverzifikáció – a befektetések kockázatának csökkentése oly módon, hogy a rendelkezésre álló összeget több befektetési lehetőség között osztják meg.
Diverzifikált portfolió – különböző típusú, hozamú, kockázatú és lejáratú befektetések kosara, amely a kockázat és hozam esetleges ingadozását, likviditás hiányát jelentősen lecsökkentheti.
EBKM – egységesített betéti kamatlábmutató. Valamely betétnek/befektetésnek a valós, éves hozamát jelző mutató. Ezt minden bank azonos módszer szerint köteles számítani.
Egy jegyre jutó nettó eszközérték – a befektetési alap befektetett eszközeinek (értékpapírok, ingatlanok) aktuális értékének költségekkel (értékpapírok adás–vételéhez kapcsolódó brókeri díjak, az alapkezelő és letétkezelő jutaléka, a befektetők informálásának költségei, stb.) csökkentett értékének, az un. nettó eszközértéknek egy befektetési jegyre jutó értéke.
Értékpapír – vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő okirat. Ma már többnyire dematerializált formában vannak, így többnyire elektronikus jelként értelmezhetők. Az értékpapírok átruházhatóak (forgathatóak).
Értékpapírszámla – kétféle értékpapír létezik. Fizikailag kinyomtatott és dematerializált. Az értékpapír törvény szerint csak egységes lehet egy értékpapír sorozat. Ha az előbbiről van szó, akkor ki kell nyomtatni, például az összes MOL részvényt. Ha valaki nem akarja kifejezetten otthon a „kredencben” tartani, akkor sokkal egyszerűbb, ha a papírokat beszállítják a központi elszámolóházba, ahol azokról letéti igazolásokat állítanak ki. Ezen letéti igazolások alapján az értékpapírokat brókercégnél/banknál vezetett értékpapírszámlán helyezik el. Az értékpapír tranzakciók ezen számlákon mozognak. A dematerializált értékpapírok nem kerülnek kinyomtatásra, ezek csakis értékpapírszámlákon léteznek.
Értéktőzsde – az értékpapírok és devizák koncentrált, meghatározott feltételek mellett működő piaca.
Fix kamatozású kötvény – hitelviszonyt, követelést megtestesítő értékpapír, melynek kibocsátója előre meghatározott mértékű kamat és a kölcsönvett összeg fizetését ígéri az értékpapír vásárlójának.
GDP – Gross Domestic Product, Bruttó Hazai Termék. Valamely országban általában egy év alatt előállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól, hogy azokat mely ország illetőségébe tartozó társaságok hozták létre.
Hozam – nyereség, profit szinonímája, általában értékpapíroknál használatos kifejezés.
Infláció – pénzromlás, egységnyi pénz vásárlóerejének folyamatos csökkenése, vagy másképpen az árszínvonal tartós emelkedése. A fogyasztói árak növekedése a fogyasztói infláció, a termelőieké a termelői infláció.
Jegybank – valamely ország központi bankja, amelynek fő funkciói közé tartozik a nemzeti fizetőeszköz értékállandóságának védelme, a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a deviza- és aranytartalékok kezelése, a fizetési és elszámolási rendszer kialakítása és szabályozása, a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása.
Jegybanki alapkamat – az a kamatláb, amellyel a Központi Bank az infláció alakulását igyekszik befolyásolni. Szokás referencia kamatlábnak is nevezni, amely a hitelínálatot alapvetően meghatározza.
Jelzáloglevél – a jelzálogbank egy meglévõ hitelállományának finanszírozására, a jelzálogbank által kibocsátott, ingatlannal fedezett, közép vagy hosszú távú kötvény jellegű értékpapír.
Kamatozó Kincstárjegy – cégek és magánszemélyek által egyaránt vásárolható, bemutatóra szóló, korlátozás nélkül átruházható értékpapír. Egy éves futamidejű, fix kamatozású, jegyzés útján kerül értékesítésre.
Kötvény – hitelviszonyt megtestesítő, közép– vagy hosszú lejáratú értékpapír.
Letétkezelő – a letétkezelő bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapírügyletek technikai lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenőrzi is az alapkezelő tevékenységét.
Likviditás – a likviditás egyrészt jelenthet pénzzé tehetőségi fokot (például az ingatlan kevésbé likvid, mint egy állampapír vagy a készpénz), másrészt jelenthet fizetőképességet (képes kötelezettségeit teljesíteni).
MNB - A Magyar Nemzeti Bank központi bankként funkcionál és emellett a magyar tőkepiaci intézményrendszert felügyeli.
Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) – Magyarországon a betétbiztosítással kapcsolatos feladatokat 1993–tól egy önálló intézmény, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) látja el.
Osztalék – ha valaki valamely társaságban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, akkor jogosult arra, hogy a társaság adott időszakban elért eredményéből tulajdoni hányadának arányában részesedjék. Ez a részesedés az osztalék, amelyet az adott tulajdoni hányad névértékéhez viszonyítva állapítanak meg. Ha például valamely társaság közgyűlése részvényenként 5%–os osztalék kifizetéséről dönt, s az adott részvény árfolyama 5000 Ft, de a részvény névértéke 1000 Ft, akkor az osztalék ebben az esetben az 1000 Ft 5%–a.
Osztalékadó – adózott eredményből a közgyűlés, tagok gyűlése által jóváhagyott osztalék után fizetendő adó.
Portfolió – a befektető által birtokolt befektetési eszközök összessége jelenti az adott befektető portfolióját. Szó szerinti jelentése: tárca. Befektetések esetében azt jelenti, hogy a befektetőnek milyen jellegű befektetései (részvény, kötvény, ingatlan stb.) vannak, de jelenti ugyanazon jellegű befektetések (pl. részvénybefektetés) diverzifikációját is (valakinek nemcsak egyfajta részvénye van, hanem több cég papírjait is megvásárolta). Egy befektető alapvetően azért alakít ki portfóliót, hogy ne csupán egyetlen befektetési formától, vagy papírtól függjön. A portfólió alapvetően a kockázatmegosztás eszköze.
Recesszió – a gazdasági konjunktúra visszaesése, hanyatlása. A GDP két egymást követő negyedévi csökkenése.
Részvény – a részvénytársaság alapításakor vagy alaptőkéje megemelésekor kibocsátott értékpapír, amely igazolja az alaptőkében való részvételt és feljogosít az arányos nyereség (osztalék) arányos részére. Tulajdonjogot fejez ki.
Részvényárfolyam – az az ár, amelyért adott pillanatban a részvény meg-vásárolható.
Valuta – Valamely ország törvényes fizetési eszköze egy külföldi ország fizetési forgalmában.
Változó kamatozású kötvény – hitelviszonyt, követelést megtestesítő értékpapír, melynek kibocsátója a piaci viszonyok változása alapján változó mértékű kamat és a kölcsönvett összeg fizetését ígéri az értékpapír vásárlójának.
Rendelkezik már...?
Rendelkezik hitelekkel?
ÁKK ZRt. – Államadósság Kezelő Központ ZRt.